// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ha Puigdemont nem jelölhető, elnökválasztás sem lesz Katalóniában

// HIRDETÉS

Elhalasztják a voksolást, mert a függetlenségi pártok ragaszkodnak a brüsszeli emigrációban élő volt tartományi elnökhöz.

Elhalasztja az elnökválasztást a katalán parlament, amelynek folyamatát kedden délután kezdték volna meg – jelentette be Roger Torrent házelnök rendkívüli sajtótájékoztatón Barcelonában.

A katalán parlament elnöke elmondta: kifogással élnek az alkotmánybíróság szombati határozata ellen, amely szerint az elnökjelölt, a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont személyes jelenléte elengedhetetlen az elnökválasztáson, és mivel elfogató parancs van érvényben ellene Spanyolországban, ahhoz engedélyt kell kérnie a madridi legfelsőbb bíróságtól.

Torrent kitartott korábbi álláspontja mellett, miszerint a leváltott elnöknek minden joga megvan ahhoz, hogy újraválasszák, ezért továbbra sem javasol mást a posztra.

A házelnök nem határozta meg, hogy mikorra halasztja az elnökválasztást, mindössze annyit mondott, hogy addig, amíg nem tudnak érdemi vitát rendezni törvényi garanciák mellett a parlamentben.

A spanyol kormány múlt pénteken fordult az alkotmánybírósághoz amiatt, hogy a katalán parlament elnöke az igazságszolgáltatás elől külföldre menekült katalán vezetőt jelölte újból az elnökségre.

A spanyol alkotmánybíróság szombati állásfoglalásában tíz napot határozott meg az érintettek számára, hogy kifogással éljenek döntése ellen.

Ismeretes, hogy Carles Puigdemont ellen többek közt lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt indult eljárás a függetlenségi folyamatban betöltött szerepe, döntései miatt még októberben. A politikus három hónapja van önkéntes száműzetésben Brüsszelben volt kormánya négy tagjával.

Újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya), a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), és a Népi Egység (CUP) függetlenségi pártok támogatják, amelyek a december 21-i választások után ismét többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS