Arról, hogy román megítélés szerint milyen lehetőség nyílt 1863-ban, és mit szalasztottak el eleink. Tudor Duică írása.
Az 1863–1864-es Dieta Transilvaniei/Erdélyi országgyűlés/Siebenbürgischer Landtag (az elnevezések az eredeti szöveg szerinti sorrendben – a szerk.) munkálatait lehet a román transzilvanizmus nulladik pillanatának tekinteni.
Az országgyűlési választást már nem az 1791-es és 1848-as törvények, hanem egy ideiglenes szabályzat alapján tartották meg, mely szerint 125 képviselőt megválasztottak, negyvenet (az úgynevezett „regalistákat”) pedig a császár nevezett ki.
Mivel a szavazás cenzuson alapult (nagyjából 83.000 szavazó vett részt, akik befizettek legalább 8 forint közvetlen adót – a fejadót is beleértve –, az általános választójoggal rendelkező 74.000 nemessel szemben). Ezáltal az 1.300.912 főt kitevő románoknak 48 képviselőjük volt (28.280 személyenként egy), az 568.172 magyarnak 44 (12.912 személyenként egy), a 204.031 szásznak pedig 33 (6.370 személyenként egy).
ami jóval meghaladta az 1848-as halovány képviseletüket. A magyar és székely képviselők (kettő kivételével) – sajnos – nem vettek részt az országgyűlés munkálatain, azt állítva, hogy törvénytelen volt a fórum összehívása.
Az országgyűlés román képviselői céljaik elérése érdekében egyértelműen transzilvanista típusú érvelést és diskurzust alkalmaztak.
Alexandru Sterca-Şuluţiu unitus püspök beszédében
azt javasolva, hogy az Erdélyben beszélt fő nyelvek legyenek kötelezőek az állami iskolákban.
„Végső soron az ebben az országgyűlésben jelenlévő nyelvek sokszínűsége magát Erdélyt tükrözi”, mondta akkor Alexandru Sterca-Şuluţiu püspök.
A román nyelv német és magyar nyelvvel egyenlő közigazgatási és igazságszolgáltatási használatáról szóló törvényt 1865. január 6-án hirdették ki.
Kiemelném, hogy 1863-ban nagyjából 100 román tanult a bécsi és pesti egyetemeken. Ha ezekhez hozzászámítjuk a balázsfalvi (114), nagyszebeni (128), szamosújvári (39) teológiákra és a nagyszebeni jogi akadémiára (51) járókat is, akkor az egyetemi hallgatók száma elérte a 425-öt. A más egyetemeken tanuló további néhány tízzel legalább 450 román egyetemi hallgató volt.
Megemlítendő, hogy a magyar képviselők bojkottálták az 1863–1864-es országgyűlést.
együtt vitassa meg a közös haza nagy és valódi gondjait…
Ezzel elszalasztották az esélyét annak, hogy megkezdődjön az 1848–1849-es polgárháború után felhalmozódott román–magyar feszültségek (de nemcsak a közöttük meglévőkről volt szó, hiszen a szászoknak, székelyeknek is megvoltak a maguk gondjai) feloldása.
Sőt, az erdélyi románok politikai vezetői nem annyira általában véve az országgyűlés bojkottját látták honfitársuk gesztusában, mint inkább nemzetük elismerésének bojkottját…
Források:
Enciclopedia României: Dieta de la Sibiu din 1863
Wagner, Ernst, Istoria saşilor ardeleni (Az erdélyi szászok történelme), Editura Meronia, Bucureşti 2000
Retegan, Simion, „Epoca care surâde”: Românii în anii liberalismului habsburgic, 1860 – 1865, în Istoria României. Transilvania, vol I, Editura George Bariţiu, Cluj-Napoca 1997 p.987-1175 („Mosolygó korszak”: A románok a Habsburg liberalizmus éveiben 1860–1865, in Románia történelme. Erdély, I. köt., George Bariţiu Kiadó, Kolozsvár, 1997, 987-1175. o.)
(Az események magyar szemszögből – a magyarok által tartományi gyűlésnek tekintett csonka országgyűlésre vonatkozó rész a 129. oldaltól, itt – a szerk.)
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.