A román transzilvanizmus nulladik pillanata
Arról, hogy román megítélés szerint milyen lehetőség nyílt 1863-ban, és mit szalasztottak el eleink. Tudor Duică írása.
Az 1863–1864-es Dieta Transilvaniei/Erdélyi országgyűlés/Siebenbürgischer Landtag (az elnevezések az eredeti szöveg szerinti sorrendben – a szerk.) munkálatait lehet a román transzilvanizmus nulladik pillanatának tekinteni.
Az országgyűlés 1863. július 1-étől kezdte meg üléseit Sibiu/Hermannstadt/Nagyszeben városában.
Az országgyűlési választást már nem az 1791-es és 1848-as törvények, hanem egy ideiglenes szabályzat alapján tartották meg, mely szerint 125 képviselőt megválasztottak, negyvenet (az úgynevezett „regalistákat”) pedig a császár nevezett ki.
Mivel a szavazás cenzuson alapult (nagyjából 83.000 szavazó vett részt, akik befizettek legalább 8 forint közvetlen adót – a fejadót is beleértve –, az általános választójoggal rendelkező 74.000 nemessel szemben). Ezáltal az 1.300.912 főt kitevő románoknak 48 képviselőjük volt (28.280 személyenként egy), az 568.172 magyarnak 44 (12.912 személyenként egy), a 204.031 szásznak pedig 33 (6.370 személyenként egy).
Az országgyűlésben a románok relatív többséggel rendelkeztek,
ami jóval meghaladta az 1848-as halovány képviseletüket. A magyar és székely képviselők (kettő kivételével) – sajnos – nem vettek részt az országgyűlés munkálatain, azt állítva, hogy törvénytelen volt a fórum összehívása.
Az országgyűlés román képviselői céljaik elérése érdekében egyértelműen transzilvanista típusú érvelést és diskurzust alkalmaztak.
Alexandru Sterca-Şuluţiu unitus püspök beszédében
nyíltan felvetette az összes erdélyi (etnikai értelemben vett) nemzet egyenlőségének eszméjét,
azt javasolva, hogy az Erdélyben beszélt fő nyelvek legyenek kötelezőek az állami iskolákban.
„Végső soron az ebben az országgyűlésben jelenlévő nyelvek sokszínűsége magát Erdélyt tükrözi”, mondta akkor Alexandru Sterca-Şuluţiu püspök.
A román nyelv német és magyar nyelvvel egyenlő közigazgatási és igazságszolgáltatási használatáról szóló törvényt 1865. január 6-án hirdették ki.
Sajnos, csak rövid időre…
Kiemelném, hogy 1863-ban nagyjából 100 román tanult a bécsi és pesti egyetemeken. Ha ezekhez hozzászámítjuk a balázsfalvi (114), nagyszebeni (128), szamosújvári (39) teológiákra és a nagyszebeni jogi akadémiára (51) járókat is, akkor az egyetemi hallgatók száma elérte a 425-öt. A más egyetemeken tanuló további néhány tízzel legalább 450 román egyetemi hallgató volt.
Megemlítendő, hogy a magyar képviselők bojkottálták az 1863–1864-es országgyűlést.
Akkor elveszett egy rendkívül kedvező alkalom arra, hogy Erdély három alapító és őshonos nemzete
együtt vitassa meg a közös haza nagy és valódi gondjait…
Ezzel elszalasztották az esélyét annak, hogy megkezdődjön az 1848–1849-es polgárháború után felhalmozódott román–magyar feszültségek (de nemcsak a közöttük meglévőkről volt szó, hiszen a szászoknak, székelyeknek is megvoltak a maguk gondjai) feloldása.
Sőt, az erdélyi románok politikai vezetői nem annyira általában véve az országgyűlés bojkottját látták honfitársuk gesztusában, mint inkább nemzetük elismerésének bojkottját…
Források:
Enciclopedia României: Dieta de la Sibiu din 1863
Wagner, Ernst, Istoria saşilor ardeleni (Az erdélyi szászok történelme), Editura Meronia, Bucureşti 2000
Retegan, Simion, „Epoca care surâde”: Românii în anii liberalismului habsburgic, 1860 – 1865, în Istoria României. Transilvania, vol I, Editura George Bariţiu, Cluj-Napoca 1997 p.987-1175 („Mosolygó korszak”: A románok a Habsburg liberalizmus éveiben 1860–1865, in Románia történelme. Erdély, I. köt., George Bariţiu Kiadó, Kolozsvár, 1997, 987-1175. o.)
(Az események magyar szemszögből – a magyarok által tartományi gyűlésnek tekintett csonka országgyűlésre vonatkozó rész a 129. oldaltól, itt – a szerk.)
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
Rendőrt vágott fejbe, lábon lőtték az erdélyi fiatalt
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Ilyen is van: a túl nagy fizetésére panaszkodik a TVR elnök-vezérigazgatója – hírek vasárnap
Egy kolozsvári vállalkozó megelégelte, hogy az adóhatóság honlapja rosszul működik, két óra alatt gyártott egy teljesen működőképes és gyors verziót. Az élelmiszerbiztonsági hatóság pedig a Facebookon vásárolt húsvéti kalács veszélyeire figyelmeztet.
Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban
Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.
Húsvét előtt érkezik a nyugdíj, de ennek csak bizonyos felekezetűek örülhetnek igazán
Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.
Eldurvult konfliktus nagycsütörtök este: fegyvert használtak a rendőrök, a sérült fiatalt helikopterrel vitték kórházba
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
