A román transzilvanizmus nulladik pillanata
Arról, hogy román megítélés szerint milyen lehetőség nyílt 1863-ban, és mit szalasztottak el eleink. Tudor Duică írása.
Az 1863–1864-es Dieta Transilvaniei/Erdélyi országgyűlés/Siebenbürgischer Landtag (az elnevezések az eredeti szöveg szerinti sorrendben – a szerk.) munkálatait lehet a román transzilvanizmus nulladik pillanatának tekinteni.
Az országgyűlés 1863. július 1-étől kezdte meg üléseit Sibiu/Hermannstadt/Nagyszeben városában.
Az országgyűlési választást már nem az 1791-es és 1848-as törvények, hanem egy ideiglenes szabályzat alapján tartották meg, mely szerint 125 képviselőt megválasztottak, negyvenet (az úgynevezett „regalistákat”) pedig a császár nevezett ki.
Mivel a szavazás cenzuson alapult (nagyjából 83.000 szavazó vett részt, akik befizettek legalább 8 forint közvetlen adót – a fejadót is beleértve –, az általános választójoggal rendelkező 74.000 nemessel szemben). Ezáltal az 1.300.912 főt kitevő románoknak 48 képviselőjük volt (28.280 személyenként egy), az 568.172 magyarnak 44 (12.912 személyenként egy), a 204.031 szásznak pedig 33 (6.370 személyenként egy).
Az országgyűlésben a románok relatív többséggel rendelkeztek,
ami jóval meghaladta az 1848-as halovány képviseletüket. A magyar és székely képviselők (kettő kivételével) – sajnos – nem vettek részt az országgyűlés munkálatain, azt állítva, hogy törvénytelen volt a fórum összehívása.
Az országgyűlés román képviselői céljaik elérése érdekében egyértelműen transzilvanista típusú érvelést és diskurzust alkalmaztak.
Alexandru Sterca-Şuluţiu unitus püspök beszédében
nyíltan felvetette az összes erdélyi (etnikai értelemben vett) nemzet egyenlőségének eszméjét,
azt javasolva, hogy az Erdélyben beszélt fő nyelvek legyenek kötelezőek az állami iskolákban.
„Végső soron az ebben az országgyűlésben jelenlévő nyelvek sokszínűsége magát Erdélyt tükrözi”, mondta akkor Alexandru Sterca-Şuluţiu püspök.
A román nyelv német és magyar nyelvvel egyenlő közigazgatási és igazságszolgáltatási használatáról szóló törvényt 1865. január 6-án hirdették ki.
Sajnos, csak rövid időre…
Kiemelném, hogy 1863-ban nagyjából 100 román tanult a bécsi és pesti egyetemeken. Ha ezekhez hozzászámítjuk a balázsfalvi (114), nagyszebeni (128), szamosújvári (39) teológiákra és a nagyszebeni jogi akadémiára (51) járókat is, akkor az egyetemi hallgatók száma elérte a 425-öt. A más egyetemeken tanuló további néhány tízzel legalább 450 román egyetemi hallgató volt.
Megemlítendő, hogy a magyar képviselők bojkottálták az 1863–1864-es országgyűlést.
Akkor elveszett egy rendkívül kedvező alkalom arra, hogy Erdély három alapító és őshonos nemzete
együtt vitassa meg a közös haza nagy és valódi gondjait…
Ezzel elszalasztották az esélyét annak, hogy megkezdődjön az 1848–1849-es polgárháború után felhalmozódott román–magyar feszültségek (de nemcsak a közöttük meglévőkről volt szó, hiszen a szászoknak, székelyeknek is megvoltak a maguk gondjai) feloldása.
Sőt, az erdélyi románok politikai vezetői nem annyira általában véve az országgyűlés bojkottját látták honfitársuk gesztusában, mint inkább nemzetük elismerésének bojkottját…
Források:
Enciclopedia României: Dieta de la Sibiu din 1863
Wagner, Ernst, Istoria saşilor ardeleni (Az erdélyi szászok történelme), Editura Meronia, Bucureşti 2000
Retegan, Simion, „Epoca care surâde”: Românii în anii liberalismului habsburgic, 1860 – 1865, în Istoria României. Transilvania, vol I, Editura George Bariţiu, Cluj-Napoca 1997 p.987-1175 („Mosolygó korszak”: A románok a Habsburg liberalizmus éveiben 1860–1865, in Románia történelme. Erdély, I. köt., George Bariţiu Kiadó, Kolozsvár, 1997, 987-1175. o.)
(Az események magyar szemszögből – a magyarok által tartományi gyűlésnek tekintett csonka országgyűlésre vonatkozó rész a 129. oldaltól, itt – a szerk.)
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Szántai János
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…
Sánta Miriám
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”
Sólyom István
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Grindeanuék nem gondolták komolyan, hogy Bolojan komolyan gondolja, most a PSD léte foroghat kockán
Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.
Semmi jóra nem lehet számítani, ha hatalomra kerül az AUR Kelemen Hunor szerint, aki az új magyar pártról is beszélt
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Vasárnapi jó hír: a parti őrség delfineket, cápát és tokhalakat mentett!
Az AUR álhírrel támadta az USR-s környezetvédelmi miniszter asszonyt, aki bekkhenddel adta vissza a taslit. És Emil Boc előhúzta a prosztókártyát a CFR–U meccs után.
Tragédia Erdőszentgyörgynél: hosszú perceken át küzdöttek a motoros életéért, de nem sikerült megmenteni
Személyautóval ütközött egy motoros hétfőn kora este Erdőszentgyörgy Szováta felőli kijáratánál. A balesethez több mentőegységet is riasztottak, elsődleges információk szerint nem sikerült megmenteni a motoros életét.
Új romániai magyar pártot alapítana a Tisza székelyföldi aktivistája, de még nagyon sok a kérdőjel
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
„Nincs visszaút” – jövő héten megbukik a kormány Kelemen Hunor szerint
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy jövő héten várhatóan megbukik a jelenlegi kormány, ami nem jó az országnak.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Szántai János
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Mi lesz veled, turkáló? Avagy mit okozna a túlszabályozás a second hand szektorban…
Sánta Miriám
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
„Gyönyörű hely, csak nem rock and rollnak való!”
Sólyom István
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások
Szántai János
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
