// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Új madárfajt fedeztek fel Románia területén

// HIRDETÉS

A magyar és román ornitológusok jól kezdték az idei évet.

Szabó József (A Román Madártani Egyesület alapító tagja), Pál Lajos, Simó Imre és Ciprian Fântână (az egyesület igazgatója) ornitológusok az Olt folyón végezték az év első nagy ornitológiai rutinfelmérését, a vízimadarak téli számlálását.

A premiernek számító megfigyelést január 19-én végezték, az Olt megyei Ulmi helység közelében, nem messze Slatinától.

„Expedíciónk harmadik napján az Ipotești gyűjtőtóhoz érkeztünk. Hatalmas madárcsoportokat észleltünk: több ezer szárcsa, hattyúk százai, sirályok, kormoránok, récék. (…) A szabály az volt, hogy először megvizsgáljuk a rajokat, aztán következik az egyedek megszámlálása. A tó első távcsöves átpásztázásakor megfigyeltem egy nagy kormorán méretű, igen világos tollazatú bukót, ám a madár gyorsan víz alá bukott”, számol be a történtekről Szabó József.

„Szóltam barátaimnak, hogy feltételezésem szerint egy nagyméretű bukót figyeltem meg, de nem vagyok benne biztos. (…) Elindultunk a gáton, abba az irányba, ahol a madarat láttam. Körülbelül 100 méterre lehetett a parttól, és minden kétséget kizáróan fehércsőrű búvár volt, ami azt jelenti, hogy premierről beszélhetünk Románia területén”, tette hozzá az ornitológus.

Szabó József ornitológus (Fotó: Facebook)

Szabó Józsefnek amúgy nem ez az első madártani premierje. 2017-ben a prérisirályt, más néven Franklin-sirályt azonosította, szintén az Olt folyón.

A fehércsőrű búvár az északi-sarkköri Oroszországban, Alaszkában és Kanadában költ, de eljut egészen Ázsia keleti partjaiig, Japánba, Dél-Koreába, Észak-Koreába és Kínába is. A hideg időszakban a melegebb vizek felé vándorol. A becslések szerint körülbelül 1000 példány jut el Európába telenként.

A faj kis csoportokban áttelel a norvég partoknál, az Északi- és a Balti-tengeren. Egyedeit véletlenszerűen megfigyelték Belgiumban, Ausztriában, Fehéroroszországban, Bulgáriában és más európai országokban, de Romániában még soha. A fehércsőrű bukó populációját 16000–32000 egyedre becsülik. A legnépesebb csoport (mintegy 20000 egyed) Kanadában található. A fehércsőrű bukó a legnagyobb bukófaj, testhossza elérheti a 90 centimétert, szárnyainak fesztávolsága 135–150 centiméter.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS