// 2026. október 30., péntek // Alfonz

Kötetnyi Arany-kézirat rejtőzött Kolozsváron

// HIRDETÉS

Több diákja is másolta bele a verseit, Arany János jegyzetelte és szerkesztette kötetté.

Arany János kutatásának nagyon fontos részlete kötődik most már Kolozsvárhoz, amelyet Szilágyi Márton, az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének jelenlegi vendégtanára kutatott fel és tárt a nagyközönség elé csütörtökön az Erdélyi Múzeum–Egyesület kolozsvári székházában Arany János életművének kutatása – új eredmények címmel.

 

A kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található ugyanis Arany János első, 1856-os reprezentatív verskötetének alapját képező kéziratos kötet, amelyet Szilágyi Márton korábbi vendégtanári időszaka alatt tanulmányozott. A kéziratos kötetet a költő fiának, Arany Lászlónak az özvegye adományozta az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, ahonnan az EME közgyűjteményeinek, kézirattárának államosításával került a kolozsvári Egyetemi Könyvtárhoz.

 

Ennek a kéziratos kötetnek óriási jelentősége van 

Szilágyi Márton kutatása számára, aki azt (is) vizsgálja, hogy Arany milyen szempontok alapján állította össze a köteteit. A kutató szerint Arany itt alakította ki műveinek azt a rendjét, amelyet a későbbi köteteiben csak bővített, de alapvetően nem módosított, ezért az irodalomtörténész számára nemcsak a versek köteten belüli elhelyezése mond sokat, hanem a kéziraton fellelhető jegyzetek is igen értékesek, amelyekkel Arany a nyomdai előkészítést segítette.

 

A tavalyi Arany-emlékévre ezért a Helikon kiadóval újra megjelentették Arany János kisebb költeményeit az eredeti szerkezetükben, a költő akkori elképzelései szerint és természetesen Szilágyi Márton kísérőtanulmányával. (A kutatónak szintén tavaly, az Arany-emlékévben megjelent nagy tanulmánykötetét, a „Mi vagyok én?” Arany János költészete címűt először Kolozsváron mutatták be 2017 végén.)

 

 

Szilágyi Márton az EME kolozsvári előadótermében | Fotó: Majláth Réka

 

A kéziratos kötet vizsgálatából fény derült arra is, hogy a versek bemásolását Arany János kezdte, de az első néhány költemény után mások folytatták, majd a végén visszatér Arany kézírása, és ő fejezte be a kötetet. Arany követte a másolás folyamatát is, ez látható a szöveg melletti kisebb megjegyzésekből, javításokból, számolt be a kutató.

 

Arany íródeákjai

Az előadó arra is kitért, hogy kik másolhatták Arany verseit. A levelezéseiből kiderült: felkérte egyik nagykőrösi diákját, Tolnai (született Hagymássy) Lajost, hogy írja le a verseit. „Én azt szeretném kérni magától, hogy írja le a verseimet, de senki ne turkáljon az én műveim között, és természetesen mindezt nem kívánom ingyen, mert tudom, hogy maga szegény családból származik” – idézte a felkérés szövegét Szilágyi Márton.

 

Tolnai emlékirataiban az olvasható, hogy egyedül csak ő másolta a verseket a kötetbe, pedig tisztán kivehető, hogy több kéz másolta a költeményeket, állítja az irodalomtörténész. Szilágyi Márton azt valószínűsíti, hogy a másik két kézírás is Arany nagykőrösi diákjaitól származik.

 

A kolozsvári kézirat nagy jelentőségű, és további kutatások tárgya lehet Arany tíz évvel korábbi önképe ellenére: 1847-ben még azt írta Petőfinek, hogy ő nem ért a lírához, nem is akar Petőfi vetélytársa lenni, teljesen átengedi a területet barátjának, idézte fel Szilágyi Márton. Ehhez képest hihetetlenül gazdag életművet hozott létre, verseken kívül drámai és prózai alkotásokat is, mi több: dalokat is szerzett. Emiatt nincs is pontos adat arról, valójában hány alkotása van Arany Jánosnak, válaszolta Szilágyi Márton az előadás végén feltett kérdésre.

 

 

A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS