// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Kötetnyi Arany-kézirat rejtőzött Kolozsváron

// HIRDETÉS

Több diákja is másolta bele a verseit, Arany János jegyzetelte és szerkesztette kötetté.

Arany János kutatásának nagyon fontos részlete kötődik most már Kolozsvárhoz, amelyet Szilágyi Márton, az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének jelenlegi vendégtanára kutatott fel és tárt a nagyközönség elé csütörtökön az Erdélyi Múzeum–Egyesület kolozsvári székházában Arany János életművének kutatása – új eredmények címmel.

 

A kolozsvári Egyetemi Könyvtárban található ugyanis Arany János első, 1856-os reprezentatív verskötetének alapját képező kéziratos kötet, amelyet Szilágyi Márton korábbi vendégtanári időszaka alatt tanulmányozott. A kéziratos kötetet a költő fiának, Arany Lászlónak az özvegye adományozta az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, ahonnan az EME közgyűjteményeinek, kézirattárának államosításával került a kolozsvári Egyetemi Könyvtárhoz.

 

Ennek a kéziratos kötetnek óriási jelentősége van 

Szilágyi Márton kutatása számára, aki azt (is) vizsgálja, hogy Arany milyen szempontok alapján állította össze a köteteit. A kutató szerint Arany itt alakította ki műveinek azt a rendjét, amelyet a későbbi köteteiben csak bővített, de alapvetően nem módosított, ezért az irodalomtörténész számára nemcsak a versek köteten belüli elhelyezése mond sokat, hanem a kéziraton fellelhető jegyzetek is igen értékesek, amelyekkel Arany a nyomdai előkészítést segítette.

 

A tavalyi Arany-emlékévre ezért a Helikon kiadóval újra megjelentették Arany János kisebb költeményeit az eredeti szerkezetükben, a költő akkori elképzelései szerint és természetesen Szilágyi Márton kísérőtanulmányával. (A kutatónak szintén tavaly, az Arany-emlékévben megjelent nagy tanulmánykötetét, a „Mi vagyok én?” Arany János költészete címűt először Kolozsváron mutatták be 2017 végén.)

 

 

Szilágyi Márton az EME kolozsvári előadótermében | Fotó: Majláth Réka

 

A kéziratos kötet vizsgálatából fény derült arra is, hogy a versek bemásolását Arany János kezdte, de az első néhány költemény után mások folytatták, majd a végén visszatér Arany kézírása, és ő fejezte be a kötetet. Arany követte a másolás folyamatát is, ez látható a szöveg melletti kisebb megjegyzésekből, javításokból, számolt be a kutató.

 

Arany íródeákjai

Az előadó arra is kitért, hogy kik másolhatták Arany verseit. A levelezéseiből kiderült: felkérte egyik nagykőrösi diákját, Tolnai (született Hagymássy) Lajost, hogy írja le a verseit. „Én azt szeretném kérni magától, hogy írja le a verseimet, de senki ne turkáljon az én műveim között, és természetesen mindezt nem kívánom ingyen, mert tudom, hogy maga szegény családból származik” – idézte a felkérés szövegét Szilágyi Márton.

 

Tolnai emlékirataiban az olvasható, hogy egyedül csak ő másolta a verseket a kötetbe, pedig tisztán kivehető, hogy több kéz másolta a költeményeket, állítja az irodalomtörténész. Szilágyi Márton azt valószínűsíti, hogy a másik két kézírás is Arany nagykőrösi diákjaitól származik.

 

A kolozsvári kézirat nagy jelentőségű, és további kutatások tárgya lehet Arany tíz évvel korábbi önképe ellenére: 1847-ben még azt írta Petőfinek, hogy ő nem ért a lírához, nem is akar Petőfi vetélytársa lenni, teljesen átengedi a területet barátjának, idézte fel Szilágyi Márton. Ehhez képest hihetetlenül gazdag életművet hozott létre, verseken kívül drámai és prózai alkotásokat is, mi több: dalokat is szerzett. Emiatt nincs is pontos adat arról, valójában hány alkotása van Arany Jánosnak, válaszolta Szilágyi Márton az előadás végén feltett kérdésre.

 

 

A szerzők a kolozsvári BBTE újságíró szakos hallgatói, szakmai gyakorlatukat a Főtérnél végezték.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS