// 2026. november 22., vasárnap // Cecília

Centenárium: az ostoba rongyrázás és az interetnikai viták között

// HIRDETÉS

Végre egy román szerző, aki kimondja: a magyaroknak tényleg nincs mit ünnepelniük december 1-jén, és ezt a többségi nemzetnek el kell fogadnia.

A centenárium újabb alkalmat teremt arra, hogy a román politikusok versengjenek egymással az ostoba rongyrázásban. A művelődésügyi minisztériumtól a parlamentig, a polgármesteri hivatalokig és mindenféle helyi hatóságokig olyan delíriumos állapotot tapasztalunk, amelyben az ízléstelenség, a debil tematika és az alkalmatlanság adják meg a hangot a centenáriumi rendezvényekben.

Cirkuszt és kenyeret a népnek: töltött káposzta, miccs és csülkös babfőzelék.

Az olyan nagy közintézmények tervei között, mint a művelődésügyi minisztérium, a parlament, a Román Akadémia és hasonlók, nem létezik semmilyen egységes projekt és jól kidolgozott koncepció, amely hasznosítaná a centenáriumban rejlő óriási potenciált. Pontosabban mondva nem létezik egy olyan projekt, amely józan elemzést kínálna a közvéleménynek arról, ami 100 éve történt, ami azután következett és ami reményeink szerint ezután következik. Szomorú zárójelként kell megemlítenem, hogy a nemzeti történetírás szintjén

nincs egyetlen nagyszabású mű sem Románia első világháborús részvételéről.

Létezik számos szekvenciális megközelítés, elsősorban háborús visszaemlékezések, de az egyetlen referenciakönyv továbbra is Constantin Kiriţescu 20-as években írt Istoria războiului pentru întregirea României (A Románia kiteljesedéséért vívott háború története) marad. Talán itt lett volna az alkalom megfinanszírozni egy ilyen projektet, de fontos tanulmányokra – szokás szerint – nincs pénz, csak helyi kiskirályok által megrendelt, Ez-vagy-az a megye az első világháborúban, Mit-tudom-melyik város áldozata a nagy háborúban típusú monográfiákra.

A 19. század közepén tevékenykedő politikusok nemzedéke ideológiailag jól körvonalazott tervvel rendelkezett az 1848-as forradalom veresége után: nevezetesen

minden román egyesítése.

Ezt a projektet aztán néhány szakaszban (és nemzedék alatt) megvalósították: a fejedelemségek (azaz Moldva és Havasalföld – szerk.) egyesülése, a függetlenségi háború és az első világháború.

Ennek az eszmének a megvalósítása után azonban a dolgok, nagyrészt külső tényezők miatt – sajnos – nem alakultak jól Románia számára. A modern és demokratikus állam projektje diktatúrába fulladt: királyiba, legionáriusba, katonaiba és végül kommunistába. Ezek a totalitárius rezsimek összeadva több mint 50 évig tartottak az ország történelmének utóbbi 100 évéből.

A centenárium ebből a szemszögből, de a jelenlegi nyers valóság szemszögéből is nézve, amikor a jogállamiságot a kormányon lévők kisszerű érdekei csonkolják, nem ok az ünneplésre, hiszen

a Románia-projekt a szakadék szélén áll, egy lépésre a kudarctól.

Nyilvánvalóan a Nagy Egyesülésnek sem az 50., sem a 75. évfordulóját nem elemzésre használták fel, hanem szintén egyfajta rongyrázás zajlott, amit nagyrészt a pillanatnyi hatalmasságok ideologizáltak át. A centenáriumnak viszont különböznie kellett volna ettől. Olyan pillanatnak kellett volna lennie, amikor a történelemben először átlépjük a fesztivizmus gátját és nagyobb figyelmet szentelünk a saját történelmünknek.

De ki adja meg a hangot? Cristian Ioan Videscu, a Centenáriumi Főosztály államtitkára (hallott bárki bármilyen ötletet tőle?) vagy Felix Rache, a kormányfő centenáriumügyi tanácsadója? Legyünk komolyak! Ilyen körülmények között

a közpénzből finanszírozott projektek többsége leragad majd a parádéknál,

faültetéseknél, népünnepélyeknél, diákok és nyugdíjasok múzeumi megsétáltatásánál. Adnak majd pénzt könyvekre, néhány konferenciára és nyilvánis vitára, fényképalbumra, enciklopédiára is, de nagy többségüknek nem lesz semmilyen tudományos értéke, fércművek lesznek, a minisztériumokban és helyi közigazgatásokban ülő politikai döntéshozók házitörténészeinek egyfajta jutalmazásaként.

És ahogy az évről évre történt, a központi és helyi hatóságok ostoba rongyrázása által generált cirkuszt

a véget nem érő román–magyar vitával fogják kiegészíteni.

Ez elkerülhetetlen! A cirkusz valójában már el is kezdődött Kelemen Hunor nyilatkozata után, amikor ő azt mondta, hogy semmi okát sem látja a centenárium megünneplésének. A Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága válaszul úgy döntött, hogy visszavonja ezt a kitüntetést az RMDSZ elnökétől.

Ami a román–magyar kapcsolatokat illeti, 1918. december 1-jével kapcsolatban a dolgok viszonylag egyszerűek, de nehezen elfogadhatóak:

a román nemzet politikai sikere a magyar nemzet politikai katasztrófáját jelentette. Ezért a magyarok nem örülhetnek a centenáriumnak.

De tisztelhetik a nemzeti ünnepünket, implicit módon a centenáriumot és ezt meg kellene tanulniuk.

Ugyanúgy nekünk, románoknak tisztelnünk kellene a szomorúságukat és nem kellene őket ilyenfajta kérdésekkel zaklatni: „Miért nem ünnepeltek december 1-jén?” A centenárium évében nem szőnyeg alá kellene söpörni ennek a tényhelyzetnek a – józan – megvitatását, ahogy azt az utóbbi száz évben tettük, hanem napirendre kellene tűzni és akadémiai szinten kellene kezelni. De ismétlem: ki tehetné meg?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre
Krónika

Nicușor Dan tanácsadója szerint meg kell egyezni az RMDSZ-szel, mert nagy szükség van a közigazgatási átszervezésre

A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról
Székelyhon

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS