// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Nem bírnak a kocsmába, panzióba naponta betörő medvével

// HIRDETÉS

Tegnap éjjel már a hegyimentők menedékházának az ajtaját is tönkretette.

Tönkretette a brassói hegyimentők menedékházának kapuját az elmúlt éjjel az a medve, amely november folyamán többször megpróbált behatolni a Postăvarul panzióba. 

 

Rolf Truetsch, az 1604 méter magasan található vendéglátóhely ügyvezetője kedden elmondta: a Keresztényhavason elszaporodtak a medvék, a szóban forgó példány november többször is megpróbált bejutni az általa vezetett panzióba, az elmúlt éjjel pedig a hegyimentők épületének garázskapuját tette tönkre. 

 

Mircea Dobre turisztikai miniszter Brassópojánán találkozott a vendéglátó egységek vezetőivel, ebből az alkalomból kérte Rolf Truetsch a tárcavezető segítségét a medvebetörések ellen. Truetsch emlékeztette a minisztert, hogy év végén jelentős számú turista fog érkezni a környékre, és az elszaporodott medveállomány kellemetlenségeket okozhat. 

 

A síelők kedvelt szálláshelyének ügyvezetője azt is elmondta: a Csengettyűnek (Clopoţel) becézett medve már naponta jár az épülethez, tönkreteszi az ajtókat, ablakokat, jelentős károkat okozva. 

 

„Tegnap éjjel 11-12 körül jött. Fentről kezdte, a drótkötélpályás felvonónál lévő kiskocsmánál. Ott már vasajtókat szereltek fel, kezd nevetségessé válni az ügy. Utána lejött a Salvamonthoz, áttörte a garázsajtót, kicsi kellett hozzá, hogy ne pattanjon fel a motorosszánra. Persze nálunk is próbálkozott, az adminisztratív osztály székhelyén. Utána elment a panzióhoz, de ott a szeptember óta őrt álló hegyicsendőrök fogadták. Nem tudom, ők is meddig bírják, mert másnap is foglalkoztatnunk kell őket” – mondta Rolf Truetsch. 

 

Hozzátette: az elszaporodott és táplálékot kereső medvék bárhol meglephetik a turistákat, akik sétálni indulnak vagy az esti síelést választják. „Tizenkét éve dolgozom a Postăvarul panziónál, a medvék minden évben lejöttek a házhoz, de civilizáltan viselkedtek. Az utóbbi két évben azonban annyira elszaporodtak, hogy nem találnak élelmet maguknak, ezért változott meg a viselkedésük is” – jelentette ki az ügyvezető. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS