Felelőtlenség, szemtelenség, vagy pofátlanság?

Túllép minden határon az Erdélyi Történelmi Múzeum vezetőségének szemtelensége az István magyar király koronájával kapcsolatos időszaki kiállítás.

Ahelyett, hogy arra adnának magyarázatot, miként történhet meg,

hogy Románia Nemzeti Napja, a Nemzeti Kultúra Napja (január 15.) és a Nagy Egyesülés Centenáriumának szentelt rendezvényeket bevezető időszak környékén Magyarország királyainak koronáját állítják ki Erdély legnagyobb múzeumában, az intézmény képviselői közzétettek egy sajtóközleményt, amelyben arra mutatnak rá, hogy a magyarság számára jelkép értékű tárgyat tartalmazó kiállítás „kivételes multikulturális megnyilvánulás”. „A kiállítás kivételes multikulturális megnyilvánulás Közép-Európa utóbbi évezredének történelmére nézve, annak létrehozása és több helyszínen történő bemutatása az érintett kulturális intézmények közötti baráti kapcsolatokat tükrözi, mely intézmények megosztják egymással az európai örökség számára értéket képviselő kulturális tárgyakat”, mutat rá az Erdélyi Történelmi Múzeum. Valóban kivételes, mert e térségben, de még a világon sincs még egy olyan nép, mely megengedne, vagy akár csak arra gondolna, hogy elfogadjon az identitására nézve ennyire sértő megnyilvánulásokat. A kolozsvári múzeum vezetősége azt állítja, hogy a kiállítás „az érintett kulturális intézmények közötti baráti kapcsolatokat tükrözi, mely intézmények megosztják egymással az európai örökség számára értéket képviselő kulturális tárgyakat”.

Ha ez így van, akkor érdeklődéssel és türelmetlenséggel várjuk azt a pillanatot,

amikor hasonló magyarországi intézmények olyan tárgyakat állítanak majd ki, melyek Avram Iancuhoz, Horeához, Cloşcához, Crişanhoz, a memorandistákhoz és – a nemzetiségek iránti tisztelet szellemében – akár Ştefan Ludwig Rothoz (Stephan Ludwig Roth – a szerk.) tartoztak.

Az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum (MNIT) által közzétett közleményből megtudjuk még, hogy István király koronája mellett a kiállítás kincstári kategóriába (arany, ezüst és bronz) tartozó érmeket is tartalmaz, melyek a Magyar Királyságon belüli koronázási rítust illusztrálják. „A koronázási érmek az évszázadok folyamán fontos szerepet játszottak a hatalom ábrázolásában. Ezeknek az érmeknek egy részét a koronázási ceremónia különböző szakaszaiban, vagy az azt követő ünnepek során osztották ki, másokat utólag készítettek ugyanezen esemény emlékére. Az első ilyen jellegű érmeket II. Lajos megkoronázása (1508) alkalmából készítették, a sorozat pedig a Miksa megkoronázásától (1563) a IV. Károly megkoronázásáig (1916) terjedő időszakot öleli fel. A kiállított tárgyak között van egy egyedi darab is, egy aranyozott ezüstérme, melyet a mantovai Eleonora Magdaléna Gonzaga (I. Lipót császár felesége) magyar királynévá koronázása alkalmából készítettek, mely esemény helyszíne Bratislava (Pozsony) volt, 1655-ben. Ez az érme, mely a jelenlegi ismeretek szerint az egyetlen ilyen jellegű tárgy, a MNIT Eszterházy-gyűjteményének része”, mutat rá az MNIT.

Tekintettel arra, hogy István király koronáját (valójában a másolatáról van szó – a szerk.) egy románok számára teljes mértékben különleges kontextusban hozzák Kolozsvárra, a Făclia megpróbálta kideríteni, hogy

az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum mivel készül Románia Nemzeti Napjára, a Nemzeti Kultúra Napjára és a Centenáriumra.

Mégpedig azért, mert a törvény értelmében minden kulturális intézménynek kötelessége tematikus tevékenységekkel készülni a történelmi és kulturális töltetű ünnepekre. Tegnap – természetesen – semmit sem sikerült megtudnunk, a múzeum vezetősége azt üzente nekünk a szóvivőjén keresztül, hogy nyújtsunk be írásos kérelmet, vagy küldjünk elektronikus levelet, hogy válaszolni tudjanak.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.