// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Blaszfémia: a magyar kormány bemutat a románoknak!

// HIRDETÉS

Legalábbis ezt állítja a román nackósajtó, egy kiállítás kapcsán.

Amint arról beszámoltunk, az Erdélyi Történeti Múzeumban Coronatus in Regem Hungariae címmel november 24-én, pénteken délután hat órakor rendhagyó kiállítás nyílik, mely a magyar koronázások alkalmával kibocsátott arany-, ezüst- és bronzérmeket mutatja be. Az érmek mellett a magyar Szent Korona eredeti technikával készült másolatát is megtekintheti a közönség.

A rangos kiállítás persze szemet szúrt a román(ista) nackósajtónak is. Liviu Alexa, a többek közt habzó szájáról is elhíresült kolozsvári újságíró azon tajtékzik vezércikkében, hogy közvetlenül a román nemzeti ünnep, december elseje előtt a magyar állam Erdély szívébe küldi Nagy-Magyarország ikonikus jelképét, a Szent Koronát. Szentségtörés, árulás!

Sőt, a nagy hazafinak arról is tudomása van, hogy a történelmi múzeum „szolgahada” (a múzeum vezetőségére gondol a lánglelkű patrióta) pontos utasításokat kapott a magyar kormánytól, hogyan fogadják a koronát, hova kerüljön, sőt, keserű humorral azt is megemlíti, hogy esetleg azt is ukázba kapták, hogy Erdélyi Magyar Történeti Múzeummá kereszteljék át az intézményt. Ja, persze arról a történeti múzeumról van szó, amely a nagy egyesülésről bezzeg nem szervezett kiállítást.

Persze jön a szokásos blabla is, hogy á, neki semmi baja a magyarokkal, tiszteli őket, akiknek Kolozsvár annyit köszönhet, meg a multikulturalitást is támogatja, de… De a város polgáraként és jelentős újságíróként nem érthet egyet azzal, hogy Nagy-Magyarország e szimbólumát kiállítsák Erdély szívében, a nemzeti ünnep előtt.

A cikk végére a kolozsvári polgár és jelentős újságíró cérnája is elfogy, és kifakad azzal kapcsolatban, hogy néhány pofátlan alak szarik („se cacă”) a román nemzeti identitásra, ráadásul pont a kolozsváriak otthonában.

A legvégén pedig felteszi a költői kérdést: ki megy el ezen a hétvégén, hogy együtt örüljenek annak, ahogy a magyar állam bemutatja nekik a faszt („Deci, cine vine în weekend să ne bucurăm împreună cum Statul maghiar ne arată fosul?”). Nos, ezt inkább nem kommentáljuk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS