Erzsébet kirélyné koronázási érme
Coronatus in Regem Hungariae
Timi
2017. november 21. kedd, 18:40
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum közös numizmatikai kiállításán mintegy 300 érmet lehet megcsodálni.

Az Erdélyi Történeti Múzeumban Coronatus in Regem Hungariae címmel november 24-én, pénteken 17 órától rendhagyó kiállítás nyílik, mely a magyar koronázások alkalmával kibocsátott arany-, ezüst és bronzérmeket mutatja be. A mintegy 300 darabból álló numizmatikai gyűjtemény egyik fele a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumból származik, a másik jelentős része pedig a Kolozsváron őrzött érmeket sorakoztatja fel. Többek között látható lesz az Erdélyi Történeti Múzeum örökségének egyik páratlan darabja, egy arannyal futtatott ezüstérem, amelyet I. Lipót magyar király 1655-ös pozsonyi koronázásakor, a királyné tiszteletére bocsátottak ki.

A legrégebbi koronázási érem 1508-ból, II. Lajos magyar király idejéből származik, ezt követi I. Miksa 1563-ból származó érme. A legutolsót IV. Károly, az utolsó magyar király 1916. december 30-i koronázásakor verették. Az évszázadok során összesen 24 alkalommal koronáztak királyt és királynét, és mindegyik alkalomra külön érmet bocsátottak ki.

Az érmek mellett a magyar Szent Korona eredeti technikával készült másolatát is megtekintheti a közönség.

Ezekből láthatunk tehát egy válogatást az Erdélyi Történeti Múzeumban. A kiállítás január 24-ig lesz látogatható. 

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24135
Hasznos és jó dolog a korrupcióellenes harc. De a saját háztájon is rendet kell tartani. Mert könnyen megfúrhatják a DNA hajóját, ha nem vigyáz.
A tiltakozás egy rendhagyó formájával készül a Musai-Muszáj a táblaper megnyerésének első évfordulóján.
Egy friss tanulmány a 2008 és 2015 közötti időszak adatai alapján összefüggést állapított meg a használt autók behozatala és a közúti balesetek gyakorisága között.
Románia egyik leginkább megosztó személyisége, Lucian Boia történész többek között a hivatásos román történetírás nagyromán merevgörcséről is szól.
És itt a olimpia első doppingesete is, mégpedig a rendkívül megerőltető curling-ben.
Ha a külhoni magyarok jogai ellen kell uszítani, akkor egy kis lopás és hazudozás is bocsánatos bűn egyesek szerint.
Utolsó útjára kísérték Kallós Zoltánt, aki mindenkinek a lelkét megérintette, akivel csak találkozott.
A miniszterelnök 20. évértékelő beszédét tartotta. Leszögezte: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.
A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.
Szépen és alaposan becsomagolva, az üzenet a következő: Románia alsóbbrendűségéért tulajdonképpen a gonosz Magyarország a hibás.
Mert a román menedékkérők száma ugrásszerűen megnőtt.
Nem? Akkor erőltesse meg a fantáziáját. Romániában ez is előfordul. Például Teleorman megyében.
Ha folytatódik az igazságszolgáltatás elleni támadás, akkor ideje bevetni a 7-es cikkelyt Romániával szemben, véli a CDU politikusa.
Értékelni kell a profizmust, mellyel a magyar politikusoknak az utóbbi 100 évben sikerült pontokat szerezniük a gázpiacon Magyarország számára. Nahát, ilyen is van?