// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kiengedik a szamosújvári börtönből a volt ifjúsági minisztert

// HIRDETÉS

„Rettenetesen nehéz volt, de helytálltam” – mondta Monica Iacob Ridzi, aki nem tervezi, hogy visszatér a politikába.

Feltételesen szabadlábra helyezik Monica Iacob Ridzi volt ifjúsági és sportminisztert – döntött a Kolozs megyei törvényszék, és ezzel megerősítette a szamosújvári bíróság döntését, így a hivatali visszaélésért öt év szabadságvesztésre ítélt Monica Iacob Ridzi elhagyhatja a börtönt.

 

Igazságszolgáltatási források közölték az Agerpres hírügynökséggel, hogy a bírák elutasították az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) fellebbezését, és fenntartották a szamosújvári bíróság ítéletét, amely a volt miniszter azonnali szabadon bocsátásáról rendelkezik.

 

Monica Iacob Ridzi a tárgyalóteremben úgy nyilatkozott: kivonul a közéletből.

 

„Minden nap imádkoztam Istenhez, hogy kibírjam, semmiféle különleges bánásmódban nem volt részem. A többi elítélt nővel vállvetve dolgoztam, takarítottam, kiszolgáltam az asztalnál, és a börtön minden szabályát betartottam. Rettenetesen nehéz volt, de helytálltam, mert arra gondoltam, hogy a gyermekeimmel lehetek majd” — mondta a volt miniszter.

 

Ügyvédje, Tiberiu Ban kifejtette: Monica Iacob Ridzi 1010 napot töltött a börtönben, tehát a kiszabott büntetés több mint kétharmadát ülte le. Ezen kívül a volt politikus tudományos dolgozatot is írt, példásan viselkedett, soha nem követett el kihágást és 14, orvosilag igazolt betegséggel küzd — tette hozzá.

 

A szamosújvári bíróság október 27-én mondta ki a Monica Iacob Ridzi feltételes szabadlábra helyezéséről szóló döntést, amely ellen óvást nyújtott be a DNA.

 

Monica Iacob Ridzit 2015-ben ítélte el jogerősen a Legfelsőbb Bíróság öt év letöltendő szabadságvesztésre hivatali visszaélés miatt. A vád szerint 2009-ben fiktív szolgáltatásokért fizetett néhány kedvezményezett cégnek, és ezzel 600 000 eurós kárt okozott az államnak.

 

Monica Iacob Ridzi tavaly részese volt egy színházi projektnek is. A Kolozsvári Nemzeti Színház színpadán hét rabtársnőjével együtt lépett fel a Selfie című előadásban. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS