Oda a Jamaica-koalíció: kudarcba fulladtak a német koalíciós tárgyalások

Jelenleg csak a bizonytalanság bizonytalan.
Hirdetés

Kudarcba fulladtak vasárnap késő este Berlinben az egyeztetések a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányának megalakításáról, mert az FDP kivonult a tárgyalásokról. Ezután Angela Merkel kancellár hétfő hajnali sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a tárgyalások kudarcáról tájékoztatja Frank-Walter Steinmeier államfőt.

„Jobb nem kormányozni, mint rosszul kormányozni” – jelentette ki Christian Lindner, az FDP elnöke a sajtónak nyilatkozva, miután pártja bejelentette, hogy kivonult a tárgyalásokról. Hozzátette, hogy a hetekig tartó megbeszéléseken „nem sikerült megtalálni a közös alapot” Németország modernizációja érdekében, és nem sikerült megteremteni a bizalmat a pártok között.

A pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány megalakításáról október 18-án kezdtek egyeztetést. 

Németország előtt három elméleti lehetőség áll:

vagy a CDU/CSU kisebbségi kormányt alakít a Zöldekkel, vagy tovább kormányoz a szociáldemokratákkal – bár az SPD már korán leszögezte, hogy ellenzékben marad -, vagy új választásokat kell kiírni

– állapították meg a hírügynökségek.

A Reuters szerint miután Angela Merkel bejelentette, hogy a tárgyalások kudarcáról hétfőn napközben tájékoztatja az államfőt – az elnök  jogköre új választást kiírni -, ez azt jelenti, hogy kancellár nem kísérli meg a kisebbségi kormányzást a Zöldekkel.

Mindazonáltal Merkel hozzátette, hogy a CDU/CSU kész folytatni a felelősségteljes tárgyalásokat. „Ezen a napon mélyen el kell gondolkodni azon, hogy milyen irányba megy tovább Németország. Mint kancellár minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy az országot jól irányítsuk a következő nehéz hetekben” – jelentette ki Merkel, hozzátéve, hogy sajnálja az FDP döntését.

„Már azt gondoltuk, hogy jó úton haladunk egy megállapodás felé. Sajnálom – tiszteletben tartva az FDP döntését – hogy nem tudtunk megegyezni” – mondta.

Horst Seehofer, a CSU elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: „a tárgyalások kudarca és egy igazi kormány hiánya teher az országnak”. Reinhard Bütikofer, a Zöldek egyik politikusa pedig azt írta a Twitteren a liberálisok döntéséről:

„A populista háborgást választották a kormányzati felelősség helyett”.

A dpa német hírügynökség a parlamenti matematika alapján három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a patthelyzet feloldására.

Hirdetés

Elméletileg lehetséges lenne fenntartani a CDU/CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelenlegi nagykoalícióját, az SPD azonban erre nem hajlandó. Andrea Nahles, a párt frakcióvezetője pénteken ismételten kizárta a nagykoalíció lehetőségét.

Martin Schulz pártelnök az SPD-t ellenzéki pártnak tekinti.

Szintén lehetséges út a kisebbségi kormányzás. A CDU/CSU-nak és az FDP-nek együtt 29 mandátuma hiányzik a többséghez a törvényhozás alsóházában (Bundestag), így ennek a fekete-sárga koalíciónak más frakciókból érkező szavazatokra lenne szükségük. Ugyanez érvényes a fekete-zöld koalíció esetében is; itt 42 szavazat hiányzik a többséghez. Angela Merkel kancellár azonban nem híve a változékony, bizonytalan többségnek. Éppen a kockázatossága miatt parlamenti választások után még sohasem alakult kisebbségi kormány Németországban.

A harmadik – legvalószínűbb – forgatókönyvet az újbóli választások jelentik.

Az ahhoz vezető út azonban az alkotmánynak megfelelően kanyargós.

Az újbóli választásokat az alaptörvény szerint kancellárválasztásnak kell megelőznie. Mindenekelőtt a szövetségi elnöknek kell jelölnie valakit a kancellári tisztségre. A jelölt akkor lehet kancellár, ha a Bundestag több mint a fele megszavazza. Eddig a Német Szövetségi Köztársaság minden kancellárját így választották meg.

Ha a szövetségi elnök által javasolt politikus nem kapja meg a többség támogatását, akkor kezdődik a második választási szakasz. A Bundestagnak két hete van, hogy abszolút többséggel megegyezzen a kancellár személyében. A választások és kancellárjelöltek száma korlátlan. A Bundestag ennek megfelelően teljesen kihasználatlanul hagyhatja a két hetet, vagy akár 15-ször is megpróbálhat kancellárt választani.

Ha azonban ebben a két hétben sem sikerül többséggel kancellárt választani, elkezdődik a harmadik választási szakasz. Ekkor már a relatív többség is elegendő. Azt választják meg, aki az összes jelölt közül a legtöbb szavazatot kapta.

Ezután ismét a szövetségi elnök kezében a döntés. Ha valakit csak relatív többséggel választanak meg, a szövetségi elnök kinevezheti egy kisebbségi kormány kancellárjává, de fel is oszlathatja a parlamentet. Ekkor 60 napon belül meg kell történnie az újabb választásoknak.

A dpa szerint a nagykoalíció fenntartása szinte kizárt, a kisebbségi kormányzás valószínűtlen, és a legtöbb jel arra utal, hogy Németországban új választást kell tartani.
 

Hirdetés