// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének

// HIRDETÉS

Egyhangú szavazással.

Újraválasztották Orbán Viktor magyar kormányfőt a Fidesz elnökének vasárnap a párt XXVII., tisztújító kongresszusán, Budapesten, ahol alelnökké választották Novák Katalint, Gulyás Gergelyt, Kubatov Gábort és Németh Szilárdot.

Orbán Viktort egyhangúlag, 1358 szavazattal választották újra pártelnöknek - közölte az MTI.

Újraválasztása után kijelentette: a Fidesz már ma is készen áll a választásokra.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a Fidesz éppen attól Fidesz, hogy sohasem elégszik meg a választások megnyerésével. „Ennél jóval többet akarunk: azt is keressük, kutatjuk - és ha jó passzban vagyunk, meg is találjuk -, mi is a mélyebb értelme a soron következő választás megnyerésének, mit is kell tennünk azért, hogy a Fidesz győzelmével egész Magyarország és minden magyar nyerhessen" - mondta.

A Fidesz élére újabb két évre újraválasztott Orbán Viktor három feladatot jelölt meg:

megerősíteni mindazt, amit az elmúlt hét évben elértek; elmélyíteni politikájuk szellemi és lelki alapjait; és megvédeni Magyarország jövőjét,

mert „végre-valahára összeszedtük magunkat".

Kijelentette: a jelenlegi kormánynak még legalább négy évig hivatalban kellene maradnia, hogy megerősítse az eddig elért eredményeket, hogy azok már visszafordíthatatlanokká váljanak.

A miniszterelnök szerint ma Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik.

A magyarok nem számíthatnak az ellenzékre, amely a legfontosabb döntéseket - így például a családi adókedvezményt, az adócsökkentést, a Nők 40 programot, a földtörvényt, a devizahitelesek mentőcsomagját és a betelepítést tiltó alkotmánymódosítási javaslatot - sem szavazta meg - hangsúlyozta.

Leszögezte: a korszellem a mi oldalunkon áll, a keményen dolgozó, felelősséget vállaló, családjukról gondoskodó, hazájukat szerető és keresztény gyökereikhez ragaszkodó európai emberek oldalán.

Arról beszélt: az európai emberek tízmilliói naponta keményen dolgoznak és küzdenek, hogy felszínen tarthassák magukat és családjukat, biztonság és rend után vágyakoznak, egyre erősebben kapaszkodnak kulturális identitásukba, és naponta harcolnak megszokott európai életük minden négyzetméteréért. „Mi vagyunk többségben", elsöprő többségben, és csak idő kérdése, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európában és az egész nyugati világban „győzni fogunk" - tette hozzá.

Kijelentette: harc és küzdelem van és lesz, és ez odavezet, hogy a következő évtized európai vitái az identitás, az emberek, a népek, a nemzetek, az országok, sőt a kontinensek mivolta körül forog majd.

A kormányfő

abban látja az egységes Európa fennmaradását, ha „európai egyesült államok" helyett az európai nemzetek szabad szövetsége jön létre.

Azt mondta: vannak olyan országok, amelyek „posztkeresztény és posztnemzeti" korszakba akarnak lépni. Különböző megítélések vannak a kérdésben, azonban úgy biztosan nem lesz egység, ha egymásra akarjuk kényszeríteni a másik gondolkodásmódját, érdekeit és céljait - tette hozzá.

Akkor maradhat fenn az európai egység, ha elfogadjuk egymás különbségeit, ha kölcsönösen megadjuk a kijáró tiszteletet és ha „európai egyesült államok" helyett az európai nemzetek szabad szövetségét hozzuk létre - mondta Orbán Viktor.

Kijelentette: Magyarország meg fogja védeni határait, meg fogja akadályozni a „Soros-terv" végrehajtását, és végül ezt a küzdelmet is megnyeri.

Amikor azt mondjuk, „védjük meg Magyarországot", akkor azt hirdetjük: meg kell védenünk a munkát, a családot, a biztonságot, a törvények uralmát, az eredményeket, a magyar kultúrát és a jövőnket - hangsúlyozta.

Szavai szerint

a „Soros-birodalom" fenyegeti Magyarországot, mert útjában állunk annak a tervnek, amely a nemzeteket fel akarja számolni, és kevert népességű Európát akar létrehozni.

A „Soros-tervnek" a migráció csak az eszköze, hogy azzal meggyengítse a nemzeteket és megadja a kegyelemdöfést a keresztény kultúrának - mondta a miniszterelnök, kijelentve ugyanakkor: „amit nem tűrtünk el a szovjet birodalomtól, azt nem fogjuk eltűrni a Soros-birodalomtól sem".

„A Soros-terv súlyosan veszélyezteti mindennapjaink biztonságát is. Európa bevándorlóországaiban gyakorivá váltak a terrorcselekmények, nőtt a bűnözés, megsokszorozódott a nőkkel szembeni erőszak, és újra felcsap az antiszemitizmus. Ez az, amit meg kell akadályoznunk, ez az a veszély, amelytől az országot meg kell védenünk" - mondta.

Kijelentette: harc és küzdelem van és lesz, és ez odavezet, hogy a következő évtized európai vitái az identitás, az emberek, a népek, a nemzetek, az országok, sőt a kontinensek mivolta körül forognak majd.

Beszélt arról is, hogy a sikerünk azon múlik, milyen minőségűek, mennyire szilárdak a politika szellemi alapjai.

A kormányfő elutasította az emberek egymással szembefordításának politikáját, kijelentve: a Fidesz és a KDNP nemzeti alapon, az együttműködés és a békesség pártján áll.

Ezzel szembeállította azt az újfajta politikát, amelynek középpontjában „a kultúrájából, nemzeti, vallási és nemi identitásából kiforgatott, ösztönvilágára visszabontott ember áll", maga a „homo brüsszelikusz". Ez a politika Európában mindig barbársághoz vezetett - jelentette ki.

A kormányfő kitért arra is: jövő tavasszal lesz 30 éve, hogy az ELTE Bibó kollégiumában zászlót bontottak. Bár sokan mosolyogtak, amikor párttá alakultak, és elindultak a választásokon, de ma mégis ők vannak itt, s szövetségeseikkel Közép-Európa legnagyobb pártja, legsikeresebb politikai közössége az övék - mutatott rá Orbán Viktor. Azt, hogy az akkori és mostani párt mennyiben azonos egymással, egy hasonlattal érzékeltette: annyira, amennyire bármely 30 éves egy egyévessel, illetve egy patak azzal a folyammal, amellyé a megtett út során szélesedik. Kiemelte: egy nemzedéki pártból európai néppárttá izmosodtak.

Kitért arra is, hogy a magyar választóknak köszönhetően háromszor kerültek kormányra és éltek a bizalommal. Felidézte a jelentősebb kormányzati intézkedéseket, és hangsúlyozta azt is: az eltelt három évtizedben nagy dolgokat vittek véghez. Ugyanakkor most kell szerénynek lenni, mert most van mire - fogalmazott a kormányfő, aki beszéde végén köszönetet mondott, hogy egy ilyen fantasztikus politikai közösség tagja lehet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS