// 2026. november 18., szerda // Jenő

Mennyibe kerül Romániában az ingyenes oktatás?

// HIRDETÉS

Amint az bárki pontosan tudja, nem is olyan kevésbe. Csak akkor nem kell annyit hangsúlyozni.

Már egy ideje ezt a kérdést teszem fel magamban, és minden bizonnyal nem vagyok egyedül. Nem hiszem, hogy létezik olyan, a román oktatási rendszeren átment személy, akitől ne kérték volna – legalább egyszer –, hogy járuljon hozzá az iskola működési költségeihez.

Akár iskola-, osztály- vagy őrzési alapnak nevezzük, az az igazság, hogy

az állami oktatás ingyenessége – sajnos – csak papíron létezett,

a mi esetünkben az alkotmány egyik oldalán, ahol a 32. cikk. (4) bekezdésében szentesítik ezt a jogot.

Egyszerű oka van annak, hogy a diákoknak és a szülőknek a saját pénzükből kell biztosítaniuk maguknak az ingyenes oktatást – az állam oktatással szembeni közömbössége. Az iskolák túl kevés pénzt kapnak mind központi, mind helyi szinten, ami elégtelen az oktatás ingyenességéhez, a minőségéről már nem is beszélve. Romániában a per capita finanszírozás zajlik, vagyis minden oktatási intézmény diákjai számától függően kapja a pénzt az állami költségvetésből. Feltették magukban valaha a kérdést, hogy

„mennyit ér a román államnak egy gyermek?”. Megmondom – 330 és 430 lej között évente.

Ennyit költ Románia, diákonként, az iskolákon belüli javakra és szolgáltatásokra. Ebből az összegből kell fedezni az oktatási intézmények összes javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásait (víz-, áram-, fűtésszámla, de a bútorok, fogyóeszközök, oktatási, higiéniai anyagokra is, és a listát még tovább lehetne folytatni) és sok egyebet. Szintén ebből az összegből fizetik a diákok rendszeres felmérését (osztályon belüli teszteket, melyekre mindannyiunknak csomagjával kellett bevinnünk a papírt) és a tanárok szakmai továbbképzését (az emiatt sem létező híres folyamatos tanulás – de erről egy másik alkalommal fogok írni). Ez az összeg gyakran még a közüzemi számlák kifizetésére is alig elegendő, így még mindig kérdés, hogy miért kell a diákoknak és a szülőknek a saját pénzükből kifizetniük az osztályok felújítását és bebútorozását, vagy a laborokban szükséges anyagok megvásárlását? Vagy a WC-papír és a szappan beszerzését a mellékhelyiségekbe és a lista – sajnos – tovább folytatható.

A kiutalt összegek közötti különbségek két nagy kritériumon alapulnak:

hat hőmérsékleti övezet és az oktatási szint (elemi és gimnáziumi/középiskolai és szakiskolai). Ennyi. Nincs semmilyen profilon és szakon alapuló differenciálási együttható. Gyakorlatilag egy sport-, műszaki vagy művészeti iskolába járó diákot ugyanolyan rosszul finanszíroznak, mint egy elméleti szakra járó diákot, miközben az igények eltérőek. Ennek pedig a finanszírozásban is jelentkeznie kell. Ez az oktatáshoz való korlátozásmentes és minőségi hozzáférés elengedhetetlen feltétele.

A fenti sorok jelentik a választ arra a kérdésre, hogy miért nem egészen ingyenes Romániában az ingyenes oktatás. Ha fel akarjuk számolni az iskolaalap kórját, akkor

az államnak és a helyi hatóságoknak ki kell lépniük a „nincs pénzünk” paradigmából,

ha az oktatás finanszírozásáról van szó és felelősen kell cselekedniük, a valóságban is elsődlegessé téve az oktatást, nem csak papíron. Ez pedig nem fog megtörténni, ha nem követeljük mindnyájan. Diákok, szülők, tanárok, igazgatók, bárki, aki érintett az oktatási rendszerben. Mi lenne, ha amikor egy iskolának már nem marad pénze a minimális működési költségekre, az igazgató a helyi hatósághoz fordulna a költségvetés kiegészítése érdekében és nem a szülőkhöz? Én magam válaszolok erre – ez egy normális gesztus lenne. És ha az igazgató, a tanárok, a diákok és a szülők képviselői nyomást gyakorolnak majd, hogy ez meg is történjen… Nos, akkor tudni fogunk, hogy jó úton járunk.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS