Amint az bárki pontosan tudja, nem is olyan kevésbe. Csak akkor nem kell annyit hangsúlyozni.
Már egy ideje ezt a kérdést teszem fel magamban, és minden bizonnyal nem vagyok egyedül. Nem hiszem, hogy létezik olyan, a román oktatási rendszeren átment személy, akitől ne kérték volna – legalább egyszer –, hogy járuljon hozzá az iskola működési költségeihez.
Akár iskola-, osztály- vagy őrzési alapnak nevezzük, az az igazság, hogy
a mi esetünkben az alkotmány egyik oldalán, ahol a 32. cikk. (4) bekezdésében szentesítik ezt a jogot.
Egyszerű oka van annak, hogy a diákoknak és a szülőknek a saját pénzükből kell biztosítaniuk maguknak az ingyenes oktatást – az állam oktatással szembeni közömbössége. Az iskolák túl kevés pénzt kapnak mind központi, mind helyi szinten, ami elégtelen az oktatás ingyenességéhez, a minőségéről már nem is beszélve. Romániában a per capita finanszírozás zajlik, vagyis minden oktatási intézmény diákjai számától függően kapja a pénzt az állami költségvetésből. Feltették magukban valaha a kérdést, hogy
Ennyit költ Románia, diákonként, az iskolákon belüli javakra és szolgáltatásokra. Ebből az összegből kell fedezni az oktatási intézmények összes javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásait (víz-, áram-, fűtésszámla, de a bútorok, fogyóeszközök, oktatási, higiéniai anyagokra is, és a listát még tovább lehetne folytatni) és sok egyebet. Szintén ebből az összegből fizetik a diákok rendszeres felmérését (osztályon belüli teszteket, melyekre mindannyiunknak csomagjával kellett bevinnünk a papírt) és a tanárok szakmai továbbképzését (az emiatt sem létező híres folyamatos tanulás – de erről egy másik alkalommal fogok írni). Ez az összeg gyakran még a közüzemi számlák kifizetésére is alig elegendő, így még mindig kérdés, hogy miért kell a diákoknak és a szülőknek a saját pénzükből kifizetniük az osztályok felújítását és bebútorozását, vagy a laborokban szükséges anyagok megvásárlását? Vagy a WC-papír és a szappan beszerzését a mellékhelyiségekbe és a lista – sajnos – tovább folytatható.
hat hőmérsékleti övezet és az oktatási szint (elemi és gimnáziumi/középiskolai és szakiskolai). Ennyi. Nincs semmilyen profilon és szakon alapuló differenciálási együttható. Gyakorlatilag egy sport-, műszaki vagy művészeti iskolába járó diákot ugyanolyan rosszul finanszíroznak, mint egy elméleti szakra járó diákot, miközben az igények eltérőek. Ennek pedig a finanszírozásban is jelentkeznie kell. Ez az oktatáshoz való korlátozásmentes és minőségi hozzáférés elengedhetetlen feltétele.
A fenti sorok jelentik a választ arra a kérdésre, hogy miért nem egészen ingyenes Romániában az ingyenes oktatás. Ha fel akarjuk számolni az iskolaalap kórját, akkor
ha az oktatás finanszírozásáról van szó és felelősen kell cselekedniük, a valóságban is elsődlegessé téve az oktatást, nem csak papíron. Ez pedig nem fog megtörténni, ha nem követeljük mindnyájan. Diákok, szülők, tanárok, igazgatók, bárki, aki érintett az oktatási rendszerben. Mi lenne, ha amikor egy iskolának már nem marad pénze a minimális működési költségekre, az igazgató a helyi hatósághoz fordulna a költségvetés kiegészítése érdekében és nem a szülőkhöz? Én magam válaszolok erre – ez egy normális gesztus lenne. És ha az igazgató, a tanárok, a diákok és a szülők képviselői nyomást gyakorolnak majd, hogy ez meg is történjen… Nos, akkor tudni fogunk, hogy jó úton járunk.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.