Katalónia: középkori felaprózódás, vagy visszatérés a nemzetállamhoz
Elégedetten nézi a román sajtó a katalán kudarcot. És persze ismét figyelmeztet: Székelyföld a román Katalónia.
Egy hír sokszor bonyolultabb dolgokat rejt, mint amiről a címe árulkodik.
Az, aki vasárnap a flamand VTM televíziónak azt sugallta, hogy Belgium politikai menedékjogot adhat Carles Puigdemont katalán vezetőnek, nem „Belgium”, ahogy azt több hírügynökség állította, hanem a bevándorlásügyi államtitkár, az ultranacionalista és szeparatista flamand párt, az N-VA (Nieuw-Vlaamse Alliantie) tagja, Theo Francken volt.
Egy egzaltált, nagyon kemény flamand ultranacionalistáról van szó, aki az N-VA-t és polgármesterként Antwerpent (Anvers) vezető Bart De Wever jobbkeze is.
Belgium kormányfője, Charles Michel azonnal reagált és egy hírügynökségeknek elküldött közleményében szó szerint arra szólította fel az illetőt, hogy ne „öntsön olajat a tűzre” („ne pas jeter d’huile sur le feu”).
Belgium kormányfője kijelentette, hogy „nincs napirenden” menedékjog nyújtása a katalán politikai vezetőnek, aki – különben – nem is kért ilyesmit.
Tehát nem „Belgium” nyilatkozta ezt, hanem egy vitatott államtitkára a kormánykoalíciónak, aki egy szintén független Flandriáról álmodozó, szeparatista flamand párt tagja.
Az utóbbi időben mindenféle lelkendező üzeneteket láthatunk: Katalónia független!... Európa felaprózódása kezd egyre jobban a középkori és reneszánszkori városállamok közötti háborúkra hasonlítani… Nemcsak a Genova és Velence közötti, a földközi-tengeri szigetek ellenőrzéséért folytatott, néha katonai örök versengés, de az a traumatikus esemény is, melynek során a szomszédos Hollandia 1585-ben elzárta a flamand Antwerpen (Anvers) kikötőt a tengertől.
Antwerpen Hollandia általi elzárása a tengertől romba döntötte a várost és évszázadokra elhúzódó mély ellenségeskedéshez vezetett Flandria és Hollandia között. Belgium nemzeti napja (július 21.) a holland iga alóli felszabadulást jelképezi.
Néhány katalán abszurd, kisebbségi, egyoldalú függetlenségi nyilatkozatával hirtelen
újra a városállamocskák korszakának közepén találjuk magunkat,
ahol Bruges Ganddel, Pádua pedig Modenával háborúzott.
Katalónia autonóm spanyol és európai régióként a függetlenség összes előnyével rendelkezett: a katalán hivatalos nyelv (a spanyol mellett), önkormányzat, adó- és járulékszedés, saját rendőrség, euró.
Egy illegális és kisebbségi népszavazást siettető politikusokból álló csoport függetlenségi nyilatkozatával a régió kizárja magát Európából és elveszti az EU-hoz tartozás összes előnyét, a Schengen-övezeten belüli szabad közlekedési jogtól az euróig (Katalóniának nincs központi bankja, a katalánok nem rendelkeznek saját útlevéllel).
Putyin most dörzsölgeti a markát, egy csomó kelet-európai felelőtlen pedig, főleg Romániában, egy mélységesen káros, opportunista politikai katasztrófának tapsol, mely hamarosan őket is könnyen elérheti.
Azokról van szó, akik nem fogják fel például, hogy
Románia hipotetikus egyesülése Moldovával automatikusan Székelyföld autonómiáját jelentené,
hiszen nem egyesülhetsz Moldovával úgy, hogy közben megtartod a gagauzok vagy Transznisztria autonómiáját és nem adod azt meg a székelyeknek is.
Röviden, totális káosz van egyes romantikusok elméjében, akik Katalónia függetlenségének tapsolnak, de még mindig az „egységes és oszthatatlan” román államról álmodoznak.
Nem fogunk meglepődni, amikor felfedezzük, hogy az Európát ily módon lángba borító heves ultranacionalisták valójában titkos számlákkal rendelkeznek a szomszédos adóparadicsomban, Andorrában, az EU-jogon kívül álló országocskában és hogy valójában a madridi adóellenőrzések közeledtétől tartottak.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
