Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát. Mint mondta,

„alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát”.

Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett – tette hozzá.

A magyar köztársasági elnök méltatta a magyar–német kapcsolatokat is. A magyarokat és a németeket a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete – mondta. Kiemelte, hogy a magyarokkal ezer éve kapcsolatban álló, rájuk sokszor és sokféleképpen ható németek „a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával” gazdagították a magyar történelmet.