// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Kalotaszentkirály, a csipkeízfőzés erdélyi „fővárosa” (KÉPEK)

// HIRDETÉS

A csipkebogyó, azaz hecsedli/hecserli Kalotaszeg jellegzetes növényének számít. Nem csoda, hogy egész fesztivált építettek köréje. Ott jártunk, és amit láttunk...

Kalotaszentkirály minden év októberében megélénkül: ekkor tartják a hagyományos Csipkebogyó Fesztivált, amelynek legfőbb látványossága természetesen a lekvárfőzési verseny, de az odalátogatók – köztük igen nagy számban magyarországi turisták – hamisítatlan vásári forgatag közepén találják magukat. Népművészet, gasztronómia és jóféle szórakozás egy helyen: ezt nyújtja a szentkirályi hecsedlifeszt.

„Kalotaszeg egyik jellegzetes növénye a csipkebokor, mely a falvakat körülölelő domboldalakon szépszámban megtalálható. Termése felhasználható gyógytea készítésére, de miután a dér megcsípte, kitűnő lekvár főzhető belőle. Ennek a fortélyait leshetik el a helybeli asszonyoktól, ha részt vesznek ezen az eseményen” – így szól a beharangozó-kedvcsináló szöveg a fesztivál honlapján, úgyhogy a hétvégén kiruccantunk a kalotaszegi községbe.

Ellesni a fortélyokat – és minden egyebet is.

A turisztikai információs kapuk átadása: ezt csak azért, hogy lássuk, melyik világvárostól hány kilométerre vagyunk éppen. | Fotók: Péter Mónika-Mária, Papp Attila Zsolt

A standoknál íz(let)es süteménnyel várják a kedves vendéget.

Ezek itt pedig már az ízek. A szörpök, likőrök, pálinkák és ízek ízei...

Kalotaszeg azt mutatja meg elsősorban a vásáron, amiben kifogyhatatlanul gazdag: a népviseletét.

Ha nem lennénk olyan szemérmesek, most kalotaszegi menyecskéket képzelnénk a hímzett ingek alá.

Kalotaszentkirályi család talpig népviseletben és napsütésben.

Valószínűleg ezt hívják hagyomány és modernség szintézisének.

A képen két kakukktojást rejtettünk el.

Ne feledjük el azért, hogy ez egy verseny!

Ők például itt a Dombi Menyecskék Csapata.

Mindeközben mit csinálnak a legények? Hát járják a legényest.

A lekvárkészítésnek különböző módozatai vannak. Ez itt a hagyományos.

Ez pedig a gépesített modern konkurencia.

De a lényeg mégiscsak a csipkebogyóból készült végeredmény. Jó étvágyat!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS