Kelemen Hunor Aradon: Székelyföld nem Katalónia

Nincs semmilyen hasonlóság a két régió között, az erdélyi magyarok nem akarnak elszakadni Romániától.
Hirdetés

Kelemen Hunor szerint egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé, ahogy azt a szakadár törekvések európai térhódításától tartó román média sugallja – írja az MTI.

Az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésekre Aradra érkezett RMDSZ-elnököt pénteki sajtóértekezletén kérdezték a román újságírók: mi a szövetség hivatalos álláspontja a „Katalónia és Székelyföld között fennálló hasonlóságról”.

Kelemen Hunor kifejtette: nem létezik ilyen hasonlóság, mert a katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat. Ezzel szemben a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani, sosem beszéltek elszakadásról, elkülönülésről, ezt csak a román média értelmezi másként – magyarázta.

„Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság. Persze, mindenki azt mond, amit akar, mindenkinek alkotmányos joga nevetségessé tenni magát, de ehhez nem tudunk segédkezet nyújtani” – mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette: azt reméli, hogy a spanyol és a katalán politikusok tárgyalóasztalhoz ülnek és megegyeznek, mert az erőszak sosem hozott tartós megoldást.

Kelemen Hunor beszédet is tartott az aradi vértanúk emlékművénél, ebből olvasható alább egy részlet, a teljes szöveg elérhető itt.

„Egy magabiztos többség, egy erős nemzet nem viselkedik így a vele együtt élő kisebbségekkel. Nem lehet azt állítani hiteles módon, hogy Románia a kisebbségi kérdés megoldásában modellértékű állam, és közben éveken keresztül nemet mondani minden olyan kérésre, amely az identitás megőrzésére, a magyar identitás továbbélésére vonatkozik.

Évek óta azt halljuk, hogy nem, nem és nem. Pedig nem azt kérjük, hogy adják nekünk, ami nem a miénk. Nem azt kérjük, hogy mondjanak le valamiről, ami az identitásuk része. Nem akarjuk őke megfosztani szabadságuktól. Viszont azt kérjük, hogy maradhassunk közösségként szülőföldünkön magyar emberek.

Hirdetés

Ehhez használni és gyakorolni kell a nyelvet. Anyanyelven alkotni, álmodni, örülni, sírni. Ehhez egyenes út vezet, éspedig a gyulafehérvári ígéretek betartásának az útja.

Mert ma ez a mi szabadságharcunk. Ez a mi nemzedékünk feladata. Nem arra szegődtünk, hogy ideológiák közül válasszunk. Nem arra szegődtünk, hogy a belpolitikai csatározások között egyensúlyozva egyik vagy másik oldalt erősítsük.

Mi azt vállaltuk, hogy a magyar közösség érdekeit képviseljük, a parlamentáris demokrácia eszközeit használjuk, az érvek erejére támaszkodunk, és azokra az értékekre, amelyek mindannyiunkat gazdagabbá tesznek. Néhány nappal ezelőtt a parlamentben a román többség ezt utasította el.”

Kelemen: jövő tanévig újraalapítják a katolikus líceumot
„Meggyőződésem, hogy a 2018-2019-es tanév kezdetéig újraalapítják a marosvásárhelyi római katolikus líceumot, ebben a tanévben ez már nem jöhet szóba. Ebben a tanévben az iskola mint jogi személyiség nem létezik. Ha a marosvásárhelyi magyar közösség és a római katolikus egyház részéről van erre óhaj, akkor új tanintézet létesíthető, és meggyőződésem, hogy a probléma meg fog oldódni. Mert végülis nem hinném, hogy a románok szegényebbekké válnának attól, ha működne egy ilyen iskola. Ez a románoktól semmit nem fog elvenni, se a nyelvüket, se a kultúrájukat, se a vallásukat, se szellemi, se anyagi értelemben nem lesz szegényebb ettől a román közösség – mondta aradi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke, az Agerpres szerint.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az új iskola felekezeti jellegű lesz-e, az Kelemen azt felelte: a törvény lehetővé teszi a felekezeti iskolák alapítását.
 

 

Hirdetés