// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Kelemen Hunor Aradon: Székelyföld nem Katalónia

// HIRDETÉS

Nincs semmilyen hasonlóság a két régió között, az erdélyi magyarok nem akarnak elszakadni Romániától.

Kelemen Hunor szerint egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé, ahogy azt a szakadár törekvések európai térhódításától tartó román média sugallja - írja az MTI.

Az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésekre Aradra érkezett RMDSZ-elnököt pénteki sajtóértekezletén kérdezték a román újságírók: mi a szövetség hivatalos álláspontja a „Katalónia és Székelyföld között fennálló hasonlóságról”.

Kelemen Hunor kifejtette: nem létezik ilyen hasonlóság, mert a katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat. Ezzel szemben a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani, sosem beszéltek elszakadásról, elkülönülésről, ezt csak a román média értelmezi másként – magyarázta.

„Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság. Persze, mindenki azt mond, amit akar, mindenkinek alkotmányos joga nevetségessé tenni magát, de ehhez nem tudunk segédkezet nyújtani” – mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette: azt reméli, hogy a spanyol és a katalán politikusok tárgyalóasztalhoz ülnek és megegyeznek, mert az erőszak sosem hozott tartós megoldást.

Kelemen Hunor beszédet is tartott az aradi vértanúk emlékművénél, ebből olvasható alább egy részlet, a teljes szöveg elérhető itt.

„Egy magabiztos többség, egy erős nemzet nem viselkedik így a vele együtt élő kisebbségekkel. Nem lehet azt állítani hiteles módon, hogy Románia a kisebbségi kérdés megoldásában modellértékű állam, és közben éveken keresztül nemet mondani minden olyan kérésre, amely az identitás megőrzésére, a magyar identitás továbbélésére vonatkozik.

Évek óta azt halljuk, hogy nem, nem és nem. Pedig nem azt kérjük, hogy adják nekünk, ami nem a miénk. Nem azt kérjük, hogy mondjanak le valamiről, ami az identitásuk része. Nem akarjuk őke megfosztani szabadságuktól. Viszont azt kérjük, hogy maradhassunk közösségként szülőföldünkön magyar emberek.

Ehhez használni és gyakorolni kell a nyelvet. Anyanyelven alkotni, álmodni, örülni, sírni. Ehhez egyenes út vezet, éspedig a gyulafehérvári ígéretek betartásának az útja.

Mert ma ez a mi szabadságharcunk. Ez a mi nemzedékünk feladata. Nem arra szegődtünk, hogy ideológiák közül válasszunk. Nem arra szegődtünk, hogy a belpolitikai csatározások között egyensúlyozva egyik vagy másik oldalt erősítsük.

Mi azt vállaltuk, hogy a magyar közösség érdekeit képviseljük, a parlamentáris demokrácia eszközeit használjuk, az érvek erejére támaszkodunk, és azokra az értékekre, amelyek mindannyiunkat gazdagabbá tesznek. Néhány nappal ezelőtt a parlamentben a román többség ezt utasította el.”

Kelemen: jövő tanévig újraalapítják a katolikus líceumot

„Meggyőződésem, hogy a 2018-2019-es tanév kezdetéig újraalapítják a marosvásárhelyi római katolikus líceumot, ebben a tanévben ez már nem jöhet szóba. Ebben a tanévben az iskola mint jogi személyiség nem létezik. Ha a marosvásárhelyi magyar közösség és a római katolikus egyház részéről van erre óhaj, akkor új tanintézet létesíthető, és meggyőződésem, hogy a probléma meg fog oldódni. Mert végülis nem hinném, hogy a románok szegényebbekké válnának attól, ha működne egy ilyen iskola. Ez a románoktól semmit nem fog elvenni, se a nyelvüket, se a kultúrájukat, se a vallásukat, se szellemi, se anyagi értelemben nem lesz szegényebb ettől a román közösség – mondta aradi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke, az Agerpres szerint.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az új iskola felekezeti jellegű lesz-e, az Kelemen azt felelte: a törvény lehetővé teszi a felekezeti iskolák alapítását.
 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS