Kedvezően minősítette a képviselőház munkaügyi bizottsága az RMDSZ törvénymódosítási kezdeményezését, amely a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentené a közigazgatási törvény által előírt anyanyelvhasználati küszöböt azokon a településeken, ahol a románon kívül más nemzeti közösségek is élnek.
A bizottság kedden iktatta írásos formában a még szeptember 5-én meghozott döntést.
A tervezetet május végén nyújtotta be az RMDSZ harminc képviselője és szenátora, júniusban azonban lekerült a bizottságok napirendjéről, miután a PSD és az RMDSZ nem tudott megegyezni a Grindeanu-kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány támogatásáról.
A módosítást most ismét elővették, a képviselőház PSD-s többségű munkaügyi bizottsága pedig sürgősségi eljárással (!) tárgyalta meg és javasolta elfogadásra a plénumnak (szavazati többségel, négy tartózkodással).
Ez a fejlemény meglehetősen furának tűnhet, mivel Liviu Dragnea PSD-elnök kedden (tehát a bizottság ülése előtt egy nappal) még határozottan leszögezte, hogy „semmilyen formában” nem támogatja az RMDSZ javaslatát.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a múlt héten tagadta, hogy az őszi parlamenti ülésszak eleje óta tárgyaltak volna a PSD-vel a nyelvhasználati küszöb csökkentéséről. A témát Ludovic Orban PNL-elnök szedte elő, azt állították, hogy
a nyelvhasználati küszöb csökkentése az ár, amit a PSD megfizet az RMDSZ-nek a támogatásért cserébe.
„Hogy a PNL miről beszél, nem tudom, nem értem, miért hozták fel most ezt a témát, vélhetően azért, mert nincs más” – mondta Kelemen a múlt pénteken.
Az is eléggé furcsa, hogy a PSD éppen most tesz ilyen engedményt, amikor a politikában, a közbeszédben, a nyilvánosságban ismét jelen van a felkorbácsolt magyarellenesség.
Viszont ha ezt a fejleményt összekapcsoljuk azzal, ahogyan Liviu Dragnea már-már emberi hangnemben nyilatkozott a marosvásárhelyi római katolikus iskola kapcsán a múlt hét végén, hogy az oktatásügyi minisztérium mennyire gyorsan és hatékonyan megoldotta, hogy a megszüntetett katolikus gimnázium tanulói mégis elkezdhessék a tanévet, akkor elképzelhetőnek tűnik, hogy Dragnea nem a budapesti kormány nyomásgyakorlása miatt siettette az iskola ügyének gyors rendezését, mint ahogy az logikusnak tűnhetett.
Hanem talán amiatt, hogy a PSD-ALDE és az RMDSZ közti támogatási megállapodás őszi megújítása előtti, múlt heti tárgyalásokon olyasmi is elhangzott, amiről a felek nem beszélnek a nyilvánosság előtt. Talán a szorosabb parlamenti együttműködésről, de
elképzelhető, hogy akár az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásáról is szó esett.
Nem ez lenne az első titkos megállapodás a RMDSZ és a PSD között, emlékezzünk csak, a 2012-es parlamenti választások előtt a két alakulat már kötött hasonló egyezséget, amelyre csak hónapok múltán derült fény (és lett kényszerű magyarázkodás).
Az ügy titokzatosságát az is fokozza, hogy noha van egy képviselője a munkaügyi bizottságban, az RMDSZ nem közölte sem közleményben, sem hírlevelében az előrelépést, és az RMDSZ-hez közel álló erdélyi médiaorgánumok, amelyek a szövetség minden sikeréről azonnal tudósítanak, ezúttal nem foglalkoztak a munkaügyi bizottságban történt pozitív fejleményekkel.