// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Tisztázásra szorul néhány kérdés az Apáczai megszüntetett művészeti osztályainak ügyében

// HIRDETÉS

A Diszkriminációellenes Tanács megállapította, hogy a Kolozs megyei főtanfelügyelő hátrányosan különbözteti meg a magyar diákokat, mégsem történik előrelépés az ügyben.

A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozatának megszüntetése ügyében juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz a szülők jogi tanácsadását vállaló kolozsvári AGFI csoport (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért /Advocacy Group for Freedom of Identity).

Ebben rámutatnak: annak ellenére, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) világosan megállapította a magyar gyermekeket ért diszkrimináció tényét, Valentin Claudiu Cuibuș Kolozs megyei főtanfelügyelő ignorálható „véleménynek” tartja a döntést. Mindeközben az Oktatási Minisztérium mind a mai napig válaszra sem méltatta az osztályt kérvényező szülőket.

A sajtóban és személyes találkozókon Valentin Claudiu Cuibuș többízben azzal érvelt, hogy azért nem indulhat el a magyar tannyelvű képzőművészeti osztály, mert

ő nem fog többet adni a magyar, mint a román gyerekeknek.

A főtanfelügyelő másik megtévesztő érve az volt, hogy mivel az Apáczainak egy 4. osztálya van, ő nem hagyhat jóvá két 5. osztályt, mert akkor máshol kéne megszüntetnie egy osztályt. Ennek a kijelentésnek a valótlanságát világosan megállapította az ODT. Mégis, a Romulus Ladea iskola, amelynek nincs 4. osztálya, ahhoz hogy 5. osztályokat indíthasson, nem teszi szükségessé az osztályszám csökkentését valamely más román iskolában – áll a közleményben.

Az AGFI csoport felszólítja a főtanfelügyelőt, hogy tisztázza az alábbi kérdéseket:

  • A 2018-2019-es tanévre hány főben fogja önkényesen megállapítani az osztályindításhoz szükséges minimális gyereklétszámot Kolozs megyében?  A törvény értelmében 12 gyerekkel indítható egy osztály. Tavaly 16 jelentkező ellenére sem hagyták jóvá a magyar képzőművészeti osztályt, miközben a románt 18 jelentkezővel engedélyezték.
     
  • Miként kívánja a megye 5. osztályos magyar gyerekei számára elérhetővé tenni a román gyerekek számára ma is elérhető anyanyelvű képzőművészeti oktatást?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS