// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

A provokáció mint médiatechnika

// HIRDETÉS

A román provokátorok szerint az a jó magyar, akiben nincs semmi ellenségeskedés és nem rendelkezik semmilyen történelmi emlékezettel. Nem így van. Horațiu Pepine írása.

Nagy nyugtalanságot keltett egy székelyudvarhelyi eset. Egy magyar nő a Kaufland üzletnél megtagadta egy ügyfél kiszolgálását, aki végül a székely románfóbia áldozatává nyilvánította magát. Nem az etnikai kérdésre fogunk kitérni, melyet ebben az esetben jelentősen túldimenzionáltak, hanem egy – látszólag – marginális aspektusra. A szóban forgó blogger vagy videoblogger már a legelején tudatja velünk, hogy nem miccsvásárlás a célja, hanem annak ellenőrzése, hogy mennyi igazság van abban a mesében, miszerint a magyarok nem szolgálnak ki, ha románul beszélsz. Mint látható volt, az ellenőrzés tendenciózusan történt, nem tüntetően, csak annyira, hogy elutasítást provokáljon ki, majd a következtetések már maguktól adódtak.

Az a kérdés, hogy a médiában jogos-e a provokálás technikája.

Igaz, a filmecske készítője nem hivatásos újságíró, de a blog maga egy értékes alapinformációt hordoz, és pontosan ugyanazt a szerepet tölti be, mint a klasszikus sajtó. Egy adott pillanatban olyan nagy volt a blog sikere, hogy a sajtó kezdte átvenni a „mintáját”, e sikeres formátumba rejtve a véleménycikkeit. A blog „lényege” nyilvánvalóan elvész, hiszen az a spontaneitáson és a szerkesztő elvárásaival szembeni totális szabadságon alapul. De amennyiben a blog és a klasszikus sajtó ugyanolyan típusú közbeszédben vesz részt, ugyanazokkal az alapmotivációkkal, akkor elmondhatjuk, hogy ugyanahhoz a diskurzustípushoz tartoznak. Tehát, jogos dolog provokálni?

Törekvéseiket és következményeiket tekintve sokkal nagyobb szabású példák állnak a rendelkezésünkre, mint amilyen a brit The Sunday Times néhány újságírójának oknyomozása volt, akik csapdába akarták csalni a megvesztegetésre hajlamos európai képviselőket. De akárcsak a fenti esetben, még akkor is, ha akciójukat egy etikai törekvés bátorította, az újságírók nem megtörtént vagy legalább folyamatban lévő tetteket lepleztek le, hanem ők maguk provokálták ki őket. Tehát nem ankétot végeztek az európai képviselők körében, hanem az erkölcsi ellenállóképességüket tették próbára.

Logikus azt feltételeznünk, hogy

bizonyos provokatív cselekmények nyomán bekövetkezett tettekre más körülmények között nem került volna sor.

Ha a székelyudvarhelyi videoblogger nem hajtotta volna minden áron a diszkriminatív hajlamok ellenőrzését, akkor a „diszkrimináció” nem történt volna meg. Ha a Sunday Times újságírói nem állítottak volna csapdát néhány európai képviselőnek, a megvesztegetés nem történt volna meg.

Úgy láttam, senki sem vitatta az eljárást, hanem inkább a „leleplezett” tetteket kommentálta így vagy úgy. Holott éppen az a fontos, ahogy ezek a tettek megtörténtek. A provokáció kész tényekké változtat olyan hajlamokat, melyek nagyon is megnyilvánulás nélkül maradhattak volna, és tisztán virtuális állapotukban nem inkriminálhatók.

Ki vitathatja a románok és magyarok közötti történelmi ellenségeskedést?

De nem az ellenségeskedés létezése jelenti a politikai gondot, hanem a megnyilvánulási formája. A magyar kitöréseket leleplezők kiindulási pontja az, hogy az a jó magyar, akiben nincs semmi ellenségeskedés és nem rendelkezik semmilyen történelmi emlékezettel. Következésképpen állandóan azokra vadásznak és azokat mutatják be, akiknek állítólag ellenséges érzéseik vannak.

Valójában egyszerűen az a jó magyar, aki nem hagyja, hogy saját ellenséges érzései uralkodjanak rajta. Mint ahogy általában véve az a jó ember, aki egy csomó tilalmat állít fel magával szemben. Márpedig a provokáció, még akkor is, ha a jó szolgálatába állt sajtóként legitimálja magát, álcázott és addig ellenőrzés alatt tartott „csábításokat” hoz felszínre, melyeket – talán – tisztán virtuális állapotukban kellene hagyni.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS