// 2024. november 26., kedd // Virág
blog

A provokáció mint médiatechnika

// HIRDETÉS

A román provokátorok szerint az a jó magyar, akiben nincs semmi ellenségeskedés és nem rendelkezik semmilyen történelmi emlékezettel. Nem így van. Horațiu Pepine írása.

Nagy nyugtalanságot keltett egy székelyudvarhelyi eset. Egy magyar nő a Kaufland üzletnél megtagadta egy ügyfél kiszolgálását, aki végül a székely románfóbia áldozatává nyilvánította magát. Nem az etnikai kérdésre fogunk kitérni, melyet ebben az esetben jelentősen túldimenzionáltak, hanem egy – látszólag – marginális aspektusra. A szóban forgó blogger vagy videoblogger már a legelején tudatja velünk, hogy nem miccsvásárlás a célja, hanem annak ellenőrzése, hogy mennyi igazság van abban a mesében, miszerint a magyarok nem szolgálnak ki, ha románul beszélsz. Mint látható volt, az ellenőrzés tendenciózusan történt, nem tüntetően, csak annyira, hogy elutasítást provokáljon ki, majd a következtetések már maguktól adódtak.

Az a kérdés, hogy a médiában jogos-e a provokálás technikája.

Igaz, a filmecske készítője nem hivatásos újságíró, de a blog maga egy értékes alapinformációt hordoz, és pontosan ugyanazt a szerepet tölti be, mint a klasszikus sajtó. Egy adott pillanatban olyan nagy volt a blog sikere, hogy a sajtó kezdte átvenni a „mintáját”, e sikeres formátumba rejtve a véleménycikkeit. A blog „lényege” nyilvánvalóan elvész, hiszen az a spontaneitáson és a szerkesztő elvárásaival szembeni totális szabadságon alapul. De amennyiben a blog és a klasszikus sajtó ugyanolyan típusú közbeszédben vesz részt, ugyanazokkal az alapmotivációkkal, akkor elmondhatjuk, hogy ugyanahhoz a diskurzustípushoz tartoznak. Tehát, jogos dolog provokálni?

Törekvéseiket és következményeiket tekintve sokkal nagyobb szabású példák állnak a rendelkezésünkre, mint amilyen a brit The Sunday Times néhány újságírójának oknyomozása volt, akik csapdába akarták csalni a megvesztegetésre hajlamos európai képviselőket. De akárcsak a fenti esetben, még akkor is, ha akciójukat egy etikai törekvés bátorította, az újságírók nem megtörtént vagy legalább folyamatban lévő tetteket lepleztek le, hanem ők maguk provokálták ki őket. Tehát nem ankétot végeztek az európai képviselők körében, hanem az erkölcsi ellenállóképességüket tették próbára.

Logikus azt feltételeznünk, hogy

bizonyos provokatív cselekmények nyomán bekövetkezett tettekre más körülmények között nem került volna sor.

Ha a székelyudvarhelyi videoblogger nem hajtotta volna minden áron a diszkriminatív hajlamok ellenőrzését, akkor a „diszkrimináció” nem történt volna meg. Ha a Sunday Times újságírói nem állítottak volna csapdát néhány európai képviselőnek, a megvesztegetés nem történt volna meg.

Úgy láttam, senki sem vitatta az eljárást, hanem inkább a „leleplezett” tetteket kommentálta így vagy úgy. Holott éppen az a fontos, ahogy ezek a tettek megtörténtek. A provokáció kész tényekké változtat olyan hajlamokat, melyek nagyon is megnyilvánulás nélkül maradhattak volna, és tisztán virtuális állapotukban nem inkriminálhatók.

Ki vitathatja a románok és magyarok közötti történelmi ellenségeskedést?

De nem az ellenségeskedés létezése jelenti a politikai gondot, hanem a megnyilvánulási formája. A magyar kitöréseket leleplezők kiindulási pontja az, hogy az a jó magyar, akiben nincs semmi ellenségeskedés és nem rendelkezik semmilyen történelmi emlékezettel. Következésképpen állandóan azokra vadásznak és azokat mutatják be, akiknek állítólag ellenséges érzéseik vannak.

Valójában egyszerűen az a jó magyar, aki nem hagyja, hogy saját ellenséges érzései uralkodjanak rajta. Mint ahogy általában véve az a jó ember, aki egy csomó tilalmat állít fel magával szemben. Márpedig a provokáció, még akkor is, ha a jó szolgálatába állt sajtóként legitimálja magát, álcázott és addig ellenőrzés alatt tartott „csábításokat” hoz felszínre, melyeket – talán – tisztán virtuális állapotukban kellene hagyni.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS