Klaus Iohannis az első román elnök, aki azt sugallja, hogy a hadsereg nehéz helyzetben van és szükség esetén képtelen megvédeni minket, mert nincs mivel.
Az elnök szavaiban nincs semmi újdonság, csak preventív realizmus, mert elképzelhető, hogy a tél küszöbén pénz nélkül maradt kormány újra elodázza a haditechnika-beszerzéseket.
az oroszokkal szembeni önszabotálási, pacifista lefegyverkezési hagyomány részeként, akik elragadtatva és reménykedve figyelik nemzeti szétesési folyamatunkat. Kárörvendően röhögnek mioritikus naivitásunkon, ahogy igyekszünk az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is kedvére tenni, bármiféle saját terv, akármilyen stratégia nélkül, a jövőbeni történésekre bízva magunkat, ahogy azt már évszázadok óta tesszük.
Egyetlen külügyminiszter, egyetlen elnök sem készített egy rövid listát nemzeti célkitűzéseinkről.
Nem bombasztikus szavakba, papírízű kifejezésekbe csomagolt, előre gyártott ötletelésekre van szükség, hanem világos célokra, melyeket nemcsak mindenki számára érthetővé kell tenni, de általános támogatás mellett végre is kell hajtani a következő kormányok által, mert tényleg a nemzeti céljainkat képviselik. Klaus Iohannis közvetve egy ilyen gondolatot hirdetett ki a tengerészet napján, amikor azt mondta, hogy „egyetlen állam sem lehet igazán erős, ha nem képes megvédeni a polgárait és szavatolni a biztonságukat”, a folytatásban azt magyarázva, hogy Romániának ehhez felszerelt és a jelenlegi kihívásoknak megfelelően felkészített hadseregre van szüksége, ez pedig jelentős erőfeszítéseket igényel a felszerelés és a korszerűsítés terén.
A tengerészet napján tartott katonai szemle megmutatta a világnak, mennyire rozoga Románia katonai technikája,
Ez a műsor nevetséges helyzetbe hozta a román hadsereget, mind a szövetségesek, mind az esetleges ellenségek előtt is. Mindnyájan láthatták, hogy váratlan támadás esetén lehetetlenség lenne megvédeni a fekete-tengeri partvidéket, hogy az angoloktól vásárolt fregattok 15 éven keresztül felszerelés nélkül maradtak, hogy az egyetlen román tengeralattjáró szovjet gyártmány és nyugdíjba kellene küldeni, mert már semmire sem jó, hogy túl kevés repülőnk, túl kevés közepes méretű vízi járművünk van, hogy sok pénzt kellene parti ütegekbe fektetni és nem elég arra számítani, hogy az amerikaiak majd megvédenek bennünket anélkül, hogy nekünk akár csak a kisujjunkat is meg kellene mozdítanunk. Ezen kívül a román hadsereget lefejezték a legutóbbi nyugdíjba vonulások, melyek egy mélységesen emberi, de hivatásos katonáktól némileg érthetetlen jelenséget mutatnak. Vagyis anyagi előnyökkel őket is meg lehetne vásárolni, mint a krími ukrán katonákat, akik lepaktáltak az ellenséggel, amikor Oroszország elcsatolta a félszigetet?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.