Klaus Iohannis az első román elnök, aki azt sugallja, hogy a hadsereg nehéz helyzetben van és szükség esetén képtelen megvédeni minket, mert nincs mivel.
Az elnök szavaiban nincs semmi újdonság, csak preventív realizmus, mert elképzelhető, hogy a tél küszöbén pénz nélkül maradt kormány újra elodázza a haditechnika-beszerzéseket.
az oroszokkal szembeni önszabotálási, pacifista lefegyverkezési hagyomány részeként, akik elragadtatva és reménykedve figyelik nemzeti szétesési folyamatunkat. Kárörvendően röhögnek mioritikus naivitásunkon, ahogy igyekszünk az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is kedvére tenni, bármiféle saját terv, akármilyen stratégia nélkül, a jövőbeni történésekre bízva magunkat, ahogy azt már évszázadok óta tesszük.
Egyetlen külügyminiszter, egyetlen elnök sem készített egy rövid listát nemzeti célkitűzéseinkről.
Nem bombasztikus szavakba, papírízű kifejezésekbe csomagolt, előre gyártott ötletelésekre van szükség, hanem világos célokra, melyeket nemcsak mindenki számára érthetővé kell tenni, de általános támogatás mellett végre is kell hajtani a következő kormányok által, mert tényleg a nemzeti céljainkat képviselik. Klaus Iohannis közvetve egy ilyen gondolatot hirdetett ki a tengerészet napján, amikor azt mondta, hogy „egyetlen állam sem lehet igazán erős, ha nem képes megvédeni a polgárait és szavatolni a biztonságukat”, a folytatásban azt magyarázva, hogy Romániának ehhez felszerelt és a jelenlegi kihívásoknak megfelelően felkészített hadseregre van szüksége, ez pedig jelentős erőfeszítéseket igényel a felszerelés és a korszerűsítés terén.
A tengerészet napján tartott katonai szemle megmutatta a világnak, mennyire rozoga Románia katonai technikája,
Ez a műsor nevetséges helyzetbe hozta a román hadsereget, mind a szövetségesek, mind az esetleges ellenségek előtt is. Mindnyájan láthatták, hogy váratlan támadás esetén lehetetlenség lenne megvédeni a fekete-tengeri partvidéket, hogy az angoloktól vásárolt fregattok 15 éven keresztül felszerelés nélkül maradtak, hogy az egyetlen román tengeralattjáró szovjet gyártmány és nyugdíjba kellene küldeni, mert már semmire sem jó, hogy túl kevés repülőnk, túl kevés közepes méretű vízi járművünk van, hogy sok pénzt kellene parti ütegekbe fektetni és nem elég arra számítani, hogy az amerikaiak majd megvédenek bennünket anélkül, hogy nekünk akár csak a kisujjunkat is meg kellene mozdítanunk. Ezen kívül a román hadsereget lefejezték a legutóbbi nyugdíjba vonulások, melyek egy mélységesen emberi, de hivatásos katonáktól némileg érthetetlen jelenséget mutatnak. Vagyis anyagi előnyökkel őket is meg lehetne vásárolni, mint a krími ukrán katonákat, akik lepaktáltak az ellenséggel, amikor Oroszország elcsatolta a félszigetet?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?