Klaus Iohannis az első román elnök, aki azt sugallja, hogy a hadsereg nehéz helyzetben van és szükség esetén képtelen megvédeni minket, mert nincs mivel.
Az elnök szavaiban nincs semmi újdonság, csak preventív realizmus, mert elképzelhető, hogy a tél küszöbén pénz nélkül maradt kormány újra elodázza a haditechnika-beszerzéseket.
az oroszokkal szembeni önszabotálási, pacifista lefegyverkezési hagyomány részeként, akik elragadtatva és reménykedve figyelik nemzeti szétesési folyamatunkat. Kárörvendően röhögnek mioritikus naivitásunkon, ahogy igyekszünk az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak is kedvére tenni, bármiféle saját terv, akármilyen stratégia nélkül, a jövőbeni történésekre bízva magunkat, ahogy azt már évszázadok óta tesszük.
Egyetlen külügyminiszter, egyetlen elnök sem készített egy rövid listát nemzeti célkitűzéseinkről.
Nem bombasztikus szavakba, papírízű kifejezésekbe csomagolt, előre gyártott ötletelésekre van szükség, hanem világos célokra, melyeket nemcsak mindenki számára érthetővé kell tenni, de általános támogatás mellett végre is kell hajtani a következő kormányok által, mert tényleg a nemzeti céljainkat képviselik. Klaus Iohannis közvetve egy ilyen gondolatot hirdetett ki a tengerészet napján, amikor azt mondta, hogy „egyetlen állam sem lehet igazán erős, ha nem képes megvédeni a polgárait és szavatolni a biztonságukat”, a folytatásban azt magyarázva, hogy Romániának ehhez felszerelt és a jelenlegi kihívásoknak megfelelően felkészített hadseregre van szüksége, ez pedig jelentős erőfeszítéseket igényel a felszerelés és a korszerűsítés terén.
A tengerészet napján tartott katonai szemle megmutatta a világnak, mennyire rozoga Románia katonai technikája,
Ez a műsor nevetséges helyzetbe hozta a román hadsereget, mind a szövetségesek, mind az esetleges ellenségek előtt is. Mindnyájan láthatták, hogy váratlan támadás esetén lehetetlenség lenne megvédeni a fekete-tengeri partvidéket, hogy az angoloktól vásárolt fregattok 15 éven keresztül felszerelés nélkül maradtak, hogy az egyetlen román tengeralattjáró szovjet gyártmány és nyugdíjba kellene küldeni, mert már semmire sem jó, hogy túl kevés repülőnk, túl kevés közepes méretű vízi járművünk van, hogy sok pénzt kellene parti ütegekbe fektetni és nem elég arra számítani, hogy az amerikaiak majd megvédenek bennünket anélkül, hogy nekünk akár csak a kisujjunkat is meg kellene mozdítanunk. Ezen kívül a román hadsereget lefejezték a legutóbbi nyugdíjba vonulások, melyek egy mélységesen emberi, de hivatásos katonáktól némileg érthetetlen jelenséget mutatnak. Vagyis anyagi előnyökkel őket is meg lehetne vásárolni, mint a krími ukrán katonákat, akik lepaktáltak az ellenséggel, amikor Oroszország elcsatolta a félszigetet?
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Egy megyei hivatal vezetője pedig caragialei magaslatokban mutatta be, hogyan kel lebukni egy rakás kenőpénzzel.
59 éves korában elhunyt az Alexandrion Group alapítója, Nawaf Salameh – közölte az üzletember családja.
Avagy lamentáció arról, hogy milyen következményekkel járt egy hajdani nagypénteki gyermekcsíny.
Hiába hívtak mentőhelikoptert is, már nem tudták megmenteni annak az embernek az életét, aki egy traktor és egy fa közé szorult hétfőn délután Erdőszentgyörgy környékén – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Elhunyt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai vezetője – jelentette be a Vatikán hétfőn egy videóközleményben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ezt az eszmefuttatást is kiteszem a Facebookra, Önök meg beszólnak nekem kommentben. Tehát minden a helyén.
„A kisebbségre irányuló támadások mindig is jelen voltak, hol takaréklángon, hol nyílt tűzzel.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.