Jókai Mórt, Laborfalvi Rózát, Kossuth Lajost vagy épp Haller Károlyt, Kolozsvár egykori polgármesterét is fotózta Kolozsvár és Erdély első fényképészműhelyét működtető Veress Ferenc a 19. század második felében.
A fényérzékeny üveglemezekre készített képei közül mintegy 1500 van a kolozsvári Történeti Múzeum birtokában, ezek közül digitális módszerekkel 500-at hívtak elő, retusáltak és részben kiszíneztek, majd körülbelül 300-at állítottak ki a múzeum legfelső emeleti termeiben. A korabeli sajtó viszont arról számolt be, hogy 1874-ben a fotográfus egy rokona Veressnek mintegy 40 ezer képét árulta.
![Mitu Melinda, a tárlat egyik kurátora](/gallery/image/2017/KolozsvariMagyarNapok/veressferenc-gep-mitumelinda.jpg)
Mitu Melinda vezeti körbe az érdeklődőket Veress Ferenc fotográfiái között | Fotók: Szabó Tünde
A főként portrékat bemutató tárlatot érdemes az egyik kurátor, Mitu Melinda vezetésével megnézni, ő ugyanis sokkal több mindent elmond a képekről, mint ami elolvasható. Bár tény, hogy az első teremben Veress Ferenc életrajzát három oldalnyi, apróbetűs szöveg részletezi három nyelven. A jóval könnyebben fogyasztható, húsz perces filmecske Veressről és munkásságáról viszont csak magyarul élvezhető.
A kurátortól nemcsak azt tudtuk meg, hogy a kiállított, harmonikaszerkezetű és óriási fényképezőgép nem Veress Ferencé volt, hanem azt is, hogy a fényképek alatt olvasható nevek többségét maga Veress Ferenc véste az üveglapok emulziójába.
Néhány szereplőt a történészek azonosítottak be a képeken, de még így is nagyon sok az azonosítatlan portré, ezért Mitu Melinda azt szeretné, ha a nagyközönség is segítene a fotókon megjelenő személyek felismerésében. Távlati terveik között szerepel, hogy a múzeum online archívumot hozzon létre a képekből, amely megkönnyítené a kutatást és a nagyközönség hozzájárulását is.
![Veress Ferenc](/gallery/image/2017/KolozsvariMagyarNapok/veressferenc.jpg)
Veress Ferenc fent, üveglemezei lent:
![Veress Ferenc üveglemezei](/gallery/image/2017/KolozsvariMagyarNapok/veressferenc-uveglemezei.jpg)
Grófok, bárók, tudósok, írók, színészek, nagyvállalkozók és sok-sok női portré mellett jópár képen megjelenik a korabeli Kolozsvár is. Főként a belvárost ábrázoló fotókat állítottak ki, alaposan meg lehet szemlélni, milyen volt a Szent Mihály-templom kerítése és kapuja, hogyan nézett ki a piac a Főtéren, mielőtt Pákey Lajos építész és polgármester lebontatta volna a templom körüli épületeket, vagy milyen volt a város terjeszkedésének 1872-ben áldozatul esett Magyar-kapu.
Veress fotózta a város mindennapi életét és lakosait is, de a jelenlegi tárlaton kevés ilyen kép látható. Kiállítottak viszont néhány olyan dísztárgyat, illetve ruhakiegészítőt, amilyeneket képei szereplői is viseltek.
![](/gallery/image/2017/KolozsvariMagyarNapok/veressferenc-matyashaz.jpg)
Mátyás szülőháza fent, gyermekjátékok lent (mivel Veress a fotózkodó családok gyerekeit is megörökítette)
![Korabeli gyermekjátékok](/gallery/image/2017/KolozsvariMagyarNapok/veressferenc-jatekok.jpg)
Karrierje elején mecénások karolták fel, hogy fotózhasson az eredetileg aranyművesnek tanult Veress, arisztokrata ismerősei felszerelését is használhatta, majd fotográfus műhelye jól menő vállalkozássá fejlődött annak is köszönhetően, hogy ő volt az egyedüli fényképész a városban.
Többféle technikát is megtanult, illetve maga is kikísérletezett új eljárásokat, de találmányait nem szabadalmaztatta. Fischer Vilmos kerámiatárgyaira fotokerámiás eljárással vitt fel portrékat, ezekre iparművészeti kiállításokon figyeltek fel. A színek rögzítése már az 1860-as évektől izgatta, de csak a század végén kezdett komolyabban kísérletezni vele. Utolsó kísérleteit 1911-ben, 79 évesen végezte.
Egy évig, 1881-82-ben magántanárként tanított fényképezést az egyetemen, utána majd csak száz évvel jelenik meg a fotózás egyetemi kurzusként Kolozsváron. Annyira szerette volna megismertetni a tudását és összefogni az ország fényképészeit, hogy utána hét éven át ő maga szerkesztette, adta ki és finanszírozta a Fényképészeti Lapokat, amely végül 84 szám után szűnt meg, miután az MTA is megvonta tőle a támogatást. Ezután több mint ezer fából álló gyümölcsöst hozott létre, itt is rendszeresen kísérletezett, hogy a legjobb gyümölcsöket termessze.
![Kossuth Lajos portréja fotokerámián](/gallery/image/2017/KolozsvariMagyarNapok/veressferenc-kossuth.jpg)
Legfelül Kossuth Lajos portréja
A technikai fejlődéssel nemcsak a fotózás vált egyszerűbbé, de megszűnt Veress kolozsvári monopóliuma is, ez pedig a fokozatos elszegényedéséhez vezetett. Előbb bérbe, majd eladta a műhelyét, végül a gyümölcsösét is. 84 évesen halt meg szülővárosában, Kolozsváron.
Most újra megelevenedő képeit szeptember 15-ig lehet megtekinteni a Történeti Múzeumban. A tárlatvezetések pénteken, szombaton és vasárnap is 12 órától, illetve két órától kezdődnek felváltva magyar és román nyelven.