// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Trump a charlottesville-i erőszakról: mindkét oldal hibás

// HIRDETÉS

Addig nem akart egyértelmű nyilatkozatot tenni, amíg nem volt tisztában valamennyi ténnyel.

Donald Trump amerikai elnök a bal- és a jobboldali csoportokat egyaránt hibáztatta a virginiai Charlottesville-ben történt atrocitásokért egy kedd délutáni nyilatkozatában. Mint ismeretes, a charlottesville-i – halálos áldozatot is követelő – zavargásokat az váltotta ki, hogy a liberális városvezetés el akarja távolítani a déliek ikonikus alakjának, a Konföderáció haderejét vezető Robert E. Lee tábornoknak a szobrát.

„Addig nem tehettem nyilatkozatot, amíg nem ismertem valamennyi tényt” – fogalmazott Trump a szombati Charlottesville-i történésekre utalva.

Az elnök a New York-i Trump-toronyban tett nyilatkozatot. Eredetileg az amerikai infrastrukturális fejlesztésekről éppen aláírt elnöki rendeletét jelentette be, de újságírói kérdésekre válaszolva visszatért a Charlottesville-ben történtekre, ugyanis az amerikai híradásokat ez a téma uralta.

Álláspontja szerint mindkét oldalon voltak tévedések. „Az egyik oldal rossz, a másik oldal szintén nagyon erőszakos volt, szemernyi kétségem sincs efelől. Szerintem mindkét fél hibáztatható. Elítélem a neonácikat és a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket, de higgyék el nekem, a demonstráción nem mindenki volt neonáci vagy fajgyűlölő” – fogalmazott.

Trump hangsúlyozta, hogy addig nem akart egyértelmű nyilatkozatot tenni, amíg nem volt tisztában valamennyi ténnyel. Ezzel azokra a bírálatokra utalt, amelyek mind republikánus, mind demokrata párti politikusok részéről érték őt azért, mert a véres zavargások kirobbanásakor megnyilatkozott ugyan, elítélte az erőszakot, de csak hétfőn nevezte néven a felelősöket. „Szeretek korrekt lenni, meg akarom ismerni a tényeket” – szögezte le. Hozzátette: a szombati „szörnyűséges nap volt” az amerikai nemzet számára. Az ellentüntetőkbe belerohanó autó vezetőjét gyilkosnak, tettét megbocsáthatatlannak nevezte.

Donald Trump egyébként a sajtótájékoztatón azt jelentette be, hogy aláírta az elnöki rendeletet az országban tervezett nagyszabású infrastrukturális beruházások megindításához szükséges engedélyek felgyorsításáról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS