// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Szöknek a börtönőrök a rendszerből

// HIRDETÉS

A túlórák megtagadásával sztrájkolnak azok, akik eddig nem mentek nyugdíjba.

Óriási személyzethiánnyal küzdenek a börtönigazgatóságok, a börtönőrök pedig mától azzal sztrájkolnak, hogy megtagadják a túlórázást – derül ki a börtönhatósági szakszervezet mai közleményéből.

 

„127 millió lejjel csökkentették az országos börtönigazgatóság büdzséjét, és a következő költségvetés-kiigazításkor újabb 57 millió lejt terveznek elvenni. Országszerte 8000 betöltésre váró állás van, a börtönőrök több mint 700 000 órát dolgoztak a rendes munkaidőn felül. Hatból egy alkalmazott távozott a rendszerből az elmúlt két évben, és a kormány befagyasztotta az alkalmazásokat” – sorolja az elégedetlenség okait a börtönőröket tömörítő szakszervezet (FSANP) közleménye. 

 

Az érdekvédelmi szervezet elnöke, Sorin Dumitraşcu az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, az ország mindegyik büntetés-végrehajtási intézetében tiltakozásokat tartanak, amelyeken mind a 11 000 tag részt vesz. Sztrájkőrséget állnak a börtönépületek előtt, és nem vállalnak több túlórát, emellett tüntetést terveznek tartani Bukarestben az országos börtönigazgatóság, valamint az igazságügyi minisztérium épülete előtt. 

 

 

Ugyanazokat a rossz körülményeket kénytelenek elviselni munka közben, amelyek miatt több fogvatartott is pert nyert Románia ellen a strasbourgi emberjogi bíróságon, csak míg a fogvatartottak átlagosan négy évet töltenek börtönben, addig az alkalmazottak átlag 23 évet töltenek a rendszerben – állítja a szakszervezeti vezető. Elégedetlenek a különnyugdíj tervezett módosításával is, aminek következtében egyedül hétfőn több mint kétszázan kérték a nyugdíjaztatásukat, hogy még a régi számítási rendszer szerint kapjanak nyugdíjat.

 

Dumitraşcu hozzátette, csak akkor fogják abbahagyni a tiltakozást, ha a kormány vállalja, hogy befektetéseket eszközöl a munkakörülmények javítása érdekében, ha új alkalmazottakat vesznek fel, és ha a kabinet tárgyalóasztalhoz ül velük a börtönalkalmazottak jogállását szabályozó új törvény kidolgozása érdekében. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS