Elhallgatásos manipuláció
Az oktatási minisztérium eldicsekedett az érettségi sikerességi arányával. De ha jobban megnézzük, kiderül, hogy hazudnak.
A kommentárokat kiváltó cikkek közül az egyik legolvasottabb arról számolt be, hogy miként kommunikálta az érettségi eredményeket az Oktatási Minisztérium. „Az érettségi vizsgára jelentkezett végzősök sikerességi aránya 71,4 százalékos (ami 4,7 százalékkal magasabb az előző évi 66,7 százalékos eredménynél). Pontosabban mondva, a vizsgára jelentkezett 128.503 diákból 91.754 volt sikeres”, tájékoztatott bennünket a minisztérium.
Akkor azt állítottam, hogy az Oktatási Minisztérium – elhallgatással – 15 százalékkal magasabb átmenési arányt jelentett. Ami az érettségi vizsga lezajlása teljes kontextusának figyelmen kívül hagyásával lehetséges. Másképp mondva,
nem az egész képet mutatta be, csak annak egy részletét.
A teljes kép 159.326 potenciálisan érettségiző diákról szól (a RL még azelőtt szerezte meg ezt a számot, hogy Liviu Pop átvette volna a mandátumát). Sokkal tisztességesebb lett volna ehhez viszonyítani a sikeresen vizsgázók számát (ebben az esetben alig 57 százalékos lenne a sikerességi arány). Az Oktatási Minisztérium szőnyeg alá söpört több tízezer diákot, nem árulva el, hogy mi lett velük és hova tűntek el a 12 osztály elvégzése előtt.
Az Oktatási Minisztérium torzított információja álvitákat váltott ki. Az átmenők óriási aránya (25 százalékkal magasabb a 2011-es eredménynél) alapján egyesek azt állították, hogy az oklevélgyárak nyersanyagot kaptak és újra dübörögni fognak.
Teljesen hamis. Mert az idei sikeresek száma 1.500 fővel kisebb a 2011-esnél. Miből fakad ez a látszólagos anomália? A sokkal kevesebb diákhoz való viszonyításból. 2017-ben 70.000 fővel kevesebben érettségiztek, mint hat évvel ezelőtt. Ez óriási szám.
A különbözetet nem lehet a demográfiai hanyatlás rovására írni,
az Oktatási Minisztérium pedig a hivatalos közleményekben nem nyújt magyarázatokat.
Az Elnöki Hivatal oktatási és kutatási főosztályának államtanácsosa, Ligia Deca múlt héten egy másik rendkívül fontos vizsga esetében hívta fel a figyelmet a sikerességi arányokról szóló csalóka jelentésekre: az országos felmérőről van szó. Arra a kérdésre, hogy „az országos felmérő esetében 76,9 százalékot tett ki a sikeresen vizsgázók aránya, ami csaknem két százalékkal magasabb a tavalyi eredménynél. Mivel magyarázza ezt?”, a tanácsos asszony fontosnak tartotta tisztázni ezeket az óriási arányokat: „A sikerességi arány a vizsgázó diákok számához viszonyul, még csak nem is az országos felmérőre jelentkezők számához, de ha teszünk még egy lépést, akkor említésre érdemes számokat láthatunk. Például azt, hogy nagyjából 175.000 VIII. osztályos diák van. Közülük 145.000 jelentkezett az országos felmérőre. A jelentkezők közül 140.700 jelent meg a vizsgán, ami azt mutatja, hogy sok diákot veszítünk el menetközben… nagyjából 108.000 diák vizsgázott sikeresen a 174.000 nyolcadikos közül”. Vagyis csak a VIII. osztályban már eltűnik 66.000 diák.
Ezek a hamis jelentések leginkább a munkaerőpiacon tapasztalható hanyatlásban látszik, ahol szakemberhiány van, de a „képzett Románia” állítás ingatagságán is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Bukarest újabb abszurdja: bukott pártból magyarellenes kormányfőt?
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval
Orosz eredetű drón zuhant egy galaci tömbházra péntek éjjel, az esetet robbanás és tűz követte az épület tizedik emeletén lévő egyik lakásban. Két személy megsérült, őket kórházba szállították.
Betörtek a nagyváradi premontrei rendházba az önkormányzat emberei
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba
Gyalogátjárón ütöttek el egy 13 éves gyermeket szerda délután Szentkatolnán. A rendőrség vizsgálatai szerint a kislány rollerrel kelt át a zebrán, amikor a baleset bekövetkezett.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Fall Sándor
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?
Sánta Miriám
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok
Sánta Miriám
Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
Szántai János
Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.
