Az oktatási minisztérium eldicsekedett az érettségi sikerességi arányával. De ha jobban megnézzük, kiderül, hogy hazudnak.
A kommentárokat kiváltó cikkek közül az egyik legolvasottabb arról számolt be, hogy miként kommunikálta az érettségi eredményeket az Oktatási Minisztérium. „Az érettségi vizsgára jelentkezett végzősök sikerességi aránya 71,4 százalékos (ami 4,7 százalékkal magasabb az előző évi 66,7 százalékos eredménynél). Pontosabban mondva, a vizsgára jelentkezett 128.503 diákból 91.754 volt sikeres”, tájékoztatott bennünket a minisztérium.
Akkor azt állítottam, hogy az Oktatási Minisztérium – elhallgatással – 15 százalékkal magasabb átmenési arányt jelentett. Ami az érettségi vizsga lezajlása teljes kontextusának figyelmen kívül hagyásával lehetséges. Másképp mondva,
A teljes kép 159.326 potenciálisan érettségiző diákról szól (a RL még azelőtt szerezte meg ezt a számot, hogy Liviu Pop átvette volna a mandátumát). Sokkal tisztességesebb lett volna ehhez viszonyítani a sikeresen vizsgázók számát (ebben az esetben alig 57 százalékos lenne a sikerességi arány). Az Oktatási Minisztérium szőnyeg alá söpört több tízezer diákot, nem árulva el, hogy mi lett velük és hova tűntek el a 12 osztály elvégzése előtt.
Az Oktatási Minisztérium torzított információja álvitákat váltott ki. Az átmenők óriási aránya (25 százalékkal magasabb a 2011-es eredménynél) alapján egyesek azt állították, hogy az oklevélgyárak nyersanyagot kaptak és újra dübörögni fognak.
Teljesen hamis. Mert az idei sikeresek száma 1.500 fővel kisebb a 2011-esnél. Miből fakad ez a látszólagos anomália? A sokkal kevesebb diákhoz való viszonyításból. 2017-ben 70.000 fővel kevesebben érettségiztek, mint hat évvel ezelőtt. Ez óriási szám.
az Oktatási Minisztérium pedig a hivatalos közleményekben nem nyújt magyarázatokat.
Az Elnöki Hivatal oktatási és kutatási főosztályának államtanácsosa, Ligia Deca múlt héten egy másik rendkívül fontos vizsga esetében hívta fel a figyelmet a sikerességi arányokról szóló csalóka jelentésekre: az országos felmérőről van szó. Arra a kérdésre, hogy „az országos felmérő esetében 76,9 százalékot tett ki a sikeresen vizsgázók aránya, ami csaknem két százalékkal magasabb a tavalyi eredménynél. Mivel magyarázza ezt?”, a tanácsos asszony fontosnak tartotta tisztázni ezeket az óriási arányokat: „A sikerességi arány a vizsgázó diákok számához viszonyul, még csak nem is az országos felmérőre jelentkezők számához, de ha teszünk még egy lépést, akkor említésre érdemes számokat láthatunk. Például azt, hogy nagyjából 175.000 VIII. osztályos diák van. Közülük 145.000 jelentkezett az országos felmérőre. A jelentkezők közül 140.700 jelent meg a vizsgán, ami azt mutatja, hogy sok diákot veszítünk el menetközben… nagyjából 108.000 diák vizsgázott sikeresen a 174.000 nyolcadikos közül”. Vagyis csak a VIII. osztályban már eltűnik 66.000 diák.
Ezek a hamis jelentések leginkább a munkaerőpiacon tapasztalható hanyatlásban látszik, ahol szakemberhiány van, de a „képzett Románia” állítás ingatagságán is.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.