// 2026. február 27., péntek // Ákos, Bátor

A Nagy Egyesülési Katasztrófa

// HIRDETÉS

Ha a román fejesek így folytatják az egyesülési szervezkedést, csak a dákopatáké és protokronista őrülteké lesz a szó jövőre. Ja, és a pénzünket is lenyúlják.

A Mihai Tudose által vezetett kormány fel akarja számolni a Centenáriumi Főosztályt, melynek feladatait a Művelődésügyi Minisztérium venné át. Ez a lépés még jobban kitolja a 2018-ra vonatkozó program véglegesítésének határidőit. Eközben a kormány a Marian Oprişan által vezetett Vrancea megyének ad pénzt.

A Kormány Főtitkársága (SGG) közvitára terjesztett egy határozattervezetet, melynek értelmében megszűnne a Centenáriumi Főosztály, feladatait pedig a Művelődésügyi Minisztérium (MC) venné át. A kormány ez utóbbi minisztérium „intézményi kapacitásával” indokolja a javaslatot, de a dolgok a gyakorlatban sokkal bonyolultabbak.

Amennyiben elfogadják az átadásról szóló sürgősségi rendeletet, a Művelődésügyi Minisztériumnak 30 napja van egy határozattervezet kidolgozására, mellyel a saját portáján végrehajtja a szükséges változtatásokat. A jogszabály szövege szerint a Művelődésügyi Minisztériumnak e határozat elfogadása után további 30 napja van a Centenáriumi Főosztály alkalmazottainak átvételére.

E legalább két hónapos művelet végén új helyzet alakul ki, legalábbis papíron. Ezek után a Művelődésügyi Minisztériumnak kell majd biztosítania „a Románia Centenáriumának (1918–2018) és az Első Világháborúnak szentelt ünnepi rendezvények, akciók és tervek országos szintű előkészítését, megszervezését és lefolytatását”.

Tehát ez időigényesnek ígérkezik. Még ha sikerülne is kibocsájtani a rendeletet július 17-én, amikor lejár a közvita határideje, a művelet legalább két hónapig fog tartani, ha figyelembe vesszük a tervezetben szereplő két 30 napos határidőt.

A Centenárium szándékstádiumban van

A PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) kormányzat eddig szinte semmi konkrétat sem tett a Nagy Egyesülés Centenáriumáért, holott már csak hat hónap van 2018-ig. Az egész csak jövőbeni tervekre korlátozódott, ahogy az Cristian Ioan Videscu, a Centenáriumi Főosztály jelenlegi koordinátorának nyilatkozataiból is kiderül. „A rendezvények, akciók és projektek programját elfogadható határidőn belül dolgozza majd ki a Centenáriumi Főosztály és fogadja el Románia Kormánya. Az elfogadást követően ezt a programot minden rendelkezésünkre álló eszközön keresztül nyilvánosságra fogjuk hozni, a Parlament elé terjesztést is beleértve”, derül ki a Florin Roman PNL-s képviselő interpellációjára májusban küldött válaszból.

Egyes kormányzati források viszont azt állítják, hogy a Főosztály a Kormány Főtitkárságától kapott támogatást néhány akcióra, például Centenárium témájában szervezett vitákra.

A liberális képviselő, aki ugyanakkor a Centenáriummal foglalkozó parlamenti bizottság alelnöke is, meg van arról győződve, hogy a kormányhatározat elfogadása rontani fog a helyzeten. „Ez nagyon rossz lépés. A Főosztálynak amúgy is nullás költségvetése volt. De azok az emberek országszerte találkoztak a helyi hatóságokkal, a történészi körökkel és előkészítettek egy projektportfóliót. Érthetetlen, hogy miért mondanak le arról, ami már megvalósult. Már túl késő. Nézzük meg, például, a Nemzeti Egység Emlékművét. El kell döntenünk, hogy megcsináljuk, vagy sem. A pályázatok időigényesek”, magyarázta Florin Roman a România liberănak.

A kormányhatározatban rejlő veszélyek

Különben Lucian Romaşcanu művelődésügyi miniszter kijelentései is azt bizonyítják, hogy a PSD-s kormány nem siet. A művelődésügyi (parlamenti – a szerk.) bizottságokban lezajlott meghallgatása során megemlítette, hogy szándékában van átvenni a Centenáriumi Főosztályt. Rámutatott arra, hogy felelősséget vállal azért, hogy 2017. november 30-ig előáll a 2018-ra vonatkozó országos tevékenységi naptárral. „Ez nagyon késő az effektív végrehajtáshoz. Más országoknak már vannak projektjeik, hét-nyolc miniszter részvételével. Nálunk már nagyon késő van, még egy program sincs kész”, gondolja másrészről Gigel Ştirbu, a képviselőházi művelődésügyi bizottság elnöke és volt művelődési miniszter.

Még Adrian Năstase volt kormányfő is bírálja a kormány javaslatát, aki azt állítja, hogy a Románia 100 projekt az ő ötlete volt még 2014-ben, ő javasolta azt Victor Pontának. Aki aztán Gabriel Opreára bízta.

„Az európai államok jelentős, több tízmillió euró nagyságú összegeket fordítanak a saját Centenáriumukra. Románia eddig nulla összeget biztosított”, figyelmeztetett Adrian Năstase. „Úgy vélem, hogy a Centenáriumi Főosztály csakis a kormány szintjén, a miniszterelnöknek alárendelve tud hatékonyan működni, tekintettel a tárcaközi koordináció szükségességére”, veti fel a PSD-s kormány javaslata ellen a volt kormányfő.

A Centenáriumi Főosztályt a Cioloş-kormány idején vezető Daniel Şandru volt államtitkár katasztrofálisnak tartja a jelenlegi kabinet ötletét: „A román társadalom történelmi emlékezete elleni merénylet az, amit a jelenlegi kormány a Centenáriumi Főosztállyal kapcsolatosan tenni akar, melynek tevékenységét én koordináltam, amikor átkerült a román miniszterelnök közvetlen alárendeltségébe. Miután szüneteltették az általam 2017 januárjában kezdeményezett akadémiai viták sorozatát, miután lefújták a tervezett Centenáriumi Románia Fórumát, melynek májusban kellett volna összegyűjtenie Bukaresten a központi és helyi hatóságok, az akadémiai körök és a civil társadalom képviselőit (a Centenáriumi Program véglegesítése érdekében), a kormányon lévők most azzal az észbontó ötlettel állnak elő, hogy felszámolják a Centenáriumi Főosztályt és ennek hatásköreit a legszegényebb minisztériumnak, a művelődésügyinek adják át, melynek nevéhez hozzácsapták a bombasztikus-populista «nemzeti identitási» jelzőt is”, mondta Daniel Şandru.

Az államtitkár szerint ezzel semmissé teszik egy olyan struktúra jelentőségét, amely a kormány szintjén és a kormányfőnek alárendelve rendelkezett a Centenárium megünneplése által megérdemelt láthatósággal. „Mondjuk túl lehet lépni annak a személynek az alkalmatlanságán, aki február óta vezeti – abszolút semmilyen eredménnyel – a Főosztályt és akihez most a román kultúra újabb két fajsúlyos tagja, Lucian Romaşcanu és Felix Rache csatlakozott. Viszont nem hiszem, hogy túl lehet lépni a Centenáriumi Program megengedhetetlen késlekedésén, ami amúgy 2016 decemberében indult, Jászvásáron (Iaşi), annak 100. évfordulóján, hogy a város háborús fővárossá vált, és mely programot február óta «felfüggesztettek». Félelmem most már bizonyossággá vált: a legjobb esetben is úgy fogunk megemlékezni Románia Centenáriumáról, ahogy mi a legjobban képesek vagyunk nevetségessé tenni magunkat: hazafiaskodó és nacionalista-protokronista beszédekkel, dák zászlósokkal, kaluserekkel és egyéb «folklórizmusokkal»”, említette Daniel Şandru.

Oprişan 19 millió lejt kapott

Miközben a Centenáriumi Főosztálynak nincs költségvetése, ezzel párhuzamosan a megyei tanácsok közvetlenül kapnak finanszírozást a Nagy Egyesülés 100. évfordulójával kapcsolatos projektekre. Ennek megfelelően a Marian Oprişan által vezetett Vrancea Megyei Tanács 19,3 millió lejt kapott a Tudose-kormány egyik határozatával az „Első Világháború Centenáriuma – Hősi Vrancea – Mărăşti, Mărăşeşti, Oituz éve” című projektre. Az összeg a 2017-es költségvetés kiegyensúlyozását célozza és a kormány a Centenáriumi Főosztály megkerülésével fogadta el. Az esemény rendezvényeit és programját a helyi hatóságok és közintézmények szervezik majd meg a Vrancea Megyei Tanács koordinálásával.

Az ünnepi események és akciók 3,7 millió lejbe kerülnek. Egy fényképkiállításról, egy filmgáláról, egy bélyegsorozatról, versenyekről, honlapok készítéséről és egyéb akciókról van szó. A projekt szerint nagyjából 1,8 millió lejt költenek műemlékek restaurálására, tatarozására és konzerválására, valamint a megye területén az első világháborúban lezajlott csaták helyszíneire figyelmeztető táblák elkészítésére.

A pénz legnagyobb részét – 13,8 millió lejt – „közérdekű munkálatokra” fordítják. Egy vasbetonból készült híd megépítéséről van szó az Alba-patak felett (4,8 millió), egy másik hídról a Dragomira-patak felett (4 millió) és egy nemzeti emlékparkról („Románia tölgyei – 100 évnyi történelem és büszkeség”), 335.000 tölgyfacsemetével, 3 millió lej értékben, valamint a 205I jelzésű megyei út felújításáról és leaszfaltozásáról, 2 millió lej értékben.

Ennek ellenére a hatóságok semmilyen relevánsabb eseményt sem szerveztek az 1917. július 11-i mărăşti-i csata, az első világháború során Romániában lezajlott összecsapások egyik legjelentősebbikének emlékére.

Kitüntetések háborúja

A politikusok semmi konkrétat sem tettek a Centenáriumért, de hiúsági kérdésben csatároznak: ki fogja a kitüntetéseket osztogatni a centenáriumi évben. A PNL (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) törvénykezdeményezést nyújtott be, melynek alapján két új kitüntetést hoznának létre – a „Nemzetegyesítési Háború Centenáriuma” Emlékérmet és a „Nagy Egyesülés Centenáriuma” Emlékérmet. Ezeket olyan természetes vagy jogi személyeknek, közintézményeknek, civil szervezeteknek, helyi közigazgatási hatóságoknak, vagy közigazgatási-területi egységeknek lehet adományozni, melyek különös mértékben megőrzik, gondozzák, fejlesztik és bemutatják a nemzeti egység létrehozásában közrejátszott események és személyiségek emlékét.

Romániában az elnök adományozza a kitüntetéseket, de a többséggel rendelkező PSD és ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) módosították a PNL javaslatát. A végső változat szerint az elnök a két parlamenti ház elnökei, a miniszterelnök, a Román Akadémia elnöke vagy az Elnöki Hivatal kulturális főosztályának megindokolt javaslatára adományoz kitüntetést. Ezzel gyakorlatilag Liviu Dragneát is behozták a képbe, aki majd a Képviselőház elnökeként tehet majd kitüntetési javaslatokat.

Sőt, a PSD és az ALDE egy újabb kitüntetést is kitalált, melyet Liviu Dragnea közvetlenül, az elnök segítsége nélkül is adományozhat. A „Centenáriumi Románia” Parlamenti Érméről van szó, melyet határozat alapján Románia Parlamentje adományozhat olyan államok parlamentjeinek vagy intézményeinek, melyek támogatták a modern egységes román nemzetállam létrehozásának erőfeszítéseit vagy Románia euroatlanti integrációs erőfeszítéseit.

A PNL az elnöki intézmény kihagyására hivatkozva támadta meg a törvényt az Alkotmánybíróságon (CCR). A CCR elutasította a liberálisok keresetét, de a törvényt Klaus Iohannis elnöknek ki kell hirdetnie, hogy hatályba léphessen. […]

Megkettőzés. Felesleges bizottság

A Parlament mindezzel párhuzamosan június 28-án létrehozott egy új bizottságot, a „Képviselőház és a Szenátus közös különleges bizottságát a Nagy Egyesülés és a Nemzetegyesítő Háború Centenáriumának megünneplésére”. Ennek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje a Centenáriumi Főosztály tevékenységét. Paradox módon éppen Lucian Romaşcanut nevezték ki az élére, aki alig két nappal később művelődésügyi miniszter lett.

Ha a minisztérium átveszi a Centenáriumra vonatkozó tevékenységet, akkor az a helyzet is kialakulhat, hogy Romaşcanu saját magát ellenőrzi. A bizottság egyelőre nem rendelkezik infrastruktúrával. „Nem jelölték ki a helyünket, a személyzeti állományt. Elméletileg hivatalosságokat rendelhetünk be, hogy megpróbáljuk kideríteni, mi történik a Centenáriumi Főosztállyal. De hol találkozzunk? A Parlament folyosóján?”, foglalta össze a helyzetet Florin Roman, a bizottság alelnöke.

MÚLT. Négy kormányfő, nulla pénz

A Victor Ponta-kormány 2014-ben elindította a „Románia 100” nemzeti programot, melynek az volt a célja, hogy 2018-ban megemlékezzen a román egységes nemzetállam létrehozásának 100. évfordulójáról. Kormányhatározattal létrehozták a kormányfő által vezetett nemzeti tanácsot a programhoz tartozó akciók előkészítésére, megszervezésére és koordinálására.

A Dacian Cioloş-kormány 2016 júliusában létrehozta a miniszterelnöknek alárendelt, jogi személyiséggel nem rendelkező, az állami költségvetésből a Kormány Főtitkársága költségvetésén keresztül finanszírozott Centenáriumi Főosztályt. A főosztály azt a feladatot kapta, hogy országos szinten koordinálja a Románia centenáriumával (1918–2018) kapcsolatos megnyilvánulások, események és projektek előkészítését, megszervezését és lefolytatását.

Sorin Grindeanu kormányfő megelégedett egy új főosztályvezető kinevezésével, amit egy ködös ígérettel egészített ki, mely szerint a nyári pótköltségvetés alkalmával pénzt is rendelnek majd ehhez, de ezt már nem tarthatta be, hiszen leváltották a kormány éléről. Az új kormány a főosztály felszámolására készül.

 

A címet a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról
Főtér

Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról

Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?
Krónika

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?
Főtér

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?

A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket
Székelyhon

Május eleji robbantások a parajdi sóbánya felszínén: a Salrom tisztázta a történteket

„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről
Krónika

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről

Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek
Székelyhon

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek

Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS