A DNA vezére lélegzethez jutott. Legalábbis egyelőre. De miért is?
Úgy tűnik, hogy Klaus Iohannis elnök keddi nyilatkozatának az intézmény megmentése és a DNA-n (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) belüli tűzvész eloltása volt a célja. Másrészről Liviu Dragnea szerdán felszólította az igazságügy-minisztert, hogy mondjon valamit a botrányról, ezzel azt sugallva, hogy nagy a baj. Toader miniszternek választania majd, kinek az oldalára áll. Újra megmenti őt (Laura Codruţa Kövesi DNA-főügyészt – a szerk.), vagy kéri a leváltását?
A miniszternek nagyjából két-három hónapja van eligazodni. Vajon szokás szerint húzza majd az időt, míg ki nem derül, hogy kettejük közül ki vezeti valójában Romániát, vagy beletapos a gázpedálba? Érzékeny orrával már a hatalom nyoma után szimatolgat és kerül bármilyen határozott állásfoglalást. Ezen kívül az élete tovább bonyolódott a Tudose és Dragnea közötti elhidegülés nyomán; vajon kire fogadjon?
Most nehéz megjósolni, mi lesz később. Egy normális országban talán már másnap csúcsszintű lemondások lettek volna. De Romániában, egy tolvajbanda ostroma alatt álló országban erre nem kerülhet sor. A következő főügyészt ugyanis – a törvény szerint – az igazságügy-miniszternek kell jelölnie.
Mit gondolnak, mit tesz majd a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.), ha egyik napról a másikra szabaddá válik a DNA vezetői tisztsége? Milyen típusú ügyészt akarnak majd oda kikényszeríteni Dragnea és Tăriceanu? Milyen javaslatot küldenek majd Cotroceni-be? Klaus Iohannis elutasíthat egy, két, három jelöltet, de nem mindet.
Mindazok a jóhiszeműek, akik Kövesi távozását szeretnék, nem akarnak tudni a következő lépésről, vagyis az elkerülhetetlen katasztrófáról. Mi következik? Ki teszi meg a következő lépést és mi következik majd abból? Tényleg annyira nehéz ezt belátni? Úgy látszik, nem képesek felfogni, hogy ez lehet egy – talán – indokolt lemondás következménye.
Persze, az a lehetőség is fennáll, hogy a Tudorel Toaderre való várakozásba belefáradó PSD-s és ALDE-s többség ősszel a Parlamentben módosítja a főügyészek kinevezéséről szóló törvényt és kiiktatja a folyamatból az államfőt, ahogy azt a belügyi titkosszolgálat vezetője esetében tették. Ezért
Iohannis elnök rövidtávon megmentette Kövesit, de nem hiszem, hogy hosszútávon is képes lenne megóvni őt, ha a botrány tovább dagad, ha nem csillapodnak a hullámok a DNA-n belül és – ez a legfontosabb – ha az intézmény nem indítja újra a motorjait. Ebben az esetben egyetlen külföldi partner sem siet majd egy berobbanás küszöbén álló intézmény védelmére.
A DNA vezetője egy nehéz pillanatban kapott egy lélegzetvételnyi levegőt. Ennek ellenére Doru Ţuluş és Mihaela Moraru Iorga ügyészek vádjai kemény csapást mérnek rá és megkérdőjelezik azt, ahogy Laura Codruţa Kövesi az intézményt vezeti.
Ők ketten valószínűleg folytatják majd a nyilvános megvádolását, és nem kizárt új felvételek megjelenése sem. De a két ügyész, Ţuluş és Moraru lépése sem tűnik jó szándék és az intézmény megmentése iránti vágy által vezéreltnek, ahogy azt a nyilvánosság előtt állítják. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy nagyon is személyes érdekek mozgatják őket. Majd elválik, hogy bizonyos intézményen kívüli erők befolyására is cselekedtek-e, és melyek ezek.
A DNA-t mindeközben alapos ellenőrzésnek veti majd alá az Igazságügyi Minisztérium és az Igazságügyi Felügyelet. Eddig egyetlen ügyész sem vállalt szolidaritást Kövesi vádlóival, de elképzelhető, hogy egyesek a vizsgálatot várják, amikor kiegészíthetik a kollégák főnökükkel szembeni panaszait.
mint az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.), akkor gyorsan visszatérjen a nagy ügyekhez, melyeket szakszerűen és minél diszkrétebben, szilárd bizonyítékokra és helyesen besorolt vádakra alapozva kell lefolytatnia. Röviden, jól összeállított ügyeket kell elővennie, hogy visszaszerezze a közvélemény bizalmát. Más esélye nincs.
Különben nem látom, miként vihetné végig a második mandátumát Laura Codruţa Kövesi. És itt egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy végső soron nem egy bizonyos személy mandátuma a lényeg, hanem egy létfontosságú intézmény jövője.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További híreink: Nicușor Dannak körülbelül százszor több információja van az ügyészségi rendszerről, mint nekünk, egy balek zsarolót pedig a bukaresti reptéren tartóztattak le a hatóságok.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
… Victor Ponta tajtékzik, amiért nem az ő lányát hozták haza elsőként Dubajból… és végre valami, aminek konkrétan örülhetünk: igaz, hogy elmúlt a tél, de úgy tűnik, marad a gázársapka.
A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap este tíz óra előtt hét perccel.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
A balesetet rögzítő térfigyelő kamerás felvételt látva Székelyudvarhely polgármestere azt írta, hogy kérni fogják a Szejkefürdőn a szigorúbb ellenőrzést, az országos útügynek is jelezve igényüket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.