Az RMDSZ két olyan törvénymódosítását is elfogadta ma a szenátus, amelyet feltételül szabtak a Szociáldemokrata Pártnak a saját kormánya megbuktatásáért kezdeményezett bizalmatlansági indítvány megszavazásához. A megállapodás akkor bukott, az indítvány az RMDSZ támogatása nélkül is átment, a kormány megbukott, a szenátus pedig ma döntő házként megszavazta, hogy
- a speciális tanterv szerint románt tanuló diákok képesség- és érettségi vizsgája is differenciált legyen;
- kisebbségi pedagógusképző központ jöjjön létre;
- kapjanak állami támogatást az egyházi rendszerben működő lelkészképzők is.
Ha más a tanterv, a vizsga se legyen ugyanaz
„Jogszabály írja elő, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő diákoknak speciális tanterv alapján kell tanítani a román nyelvet. A magyar kisiskolások már speciális tanterv alapján készült tankönyvekből tanulják a román nyelvet. A tantervreform a gimnáziumi és a középiskolai szintekkel folytatódik, így mire a folyamat lezárul, az oktatás minden szintjén, nulladik osztálytól tizenkettedikig minden magyar diák speciális tanterv alapján tanulja majd a román nyelvet és irodalmat.
Az erről szóló jogszabály mostanáig csak a román nyelv oktatásáról rendelkezett, a cikluszáró vizsgákról nem: a magyar diákok ugyanazt a tételsort kapták, mint román társaik, holott tantervük eltér az övéktől. Az RMDSZ kezdeményezte a 2016/68-as sürgősségi kormányrendelet módosítását, hogy az garantálja: mire az első, speciális tanterv alapján oktatott évfolyamok végzős osztályokká válnak, lehetőségük legyen a számukra kidolgozott tantervnek megfelelő tételsorból vizsgázni” – magyarázza az RMDSZ mai hírlevelében Novák Csaba Zoltán, a szenátus tanügyi bizottságának alelnöke.
Pénz volt rá, csak a jogszabály hiányzott
Ugyanennek a kormányrendeletnek a módosításával teremtették meg a jogi hátterét annak a magyar pedagógustovábbképző központ beindításának, amelyre már két éve biztosított az anyagi keret. A központ lehetővé teszi, hogy a tanárok szakmai előmenetelét segítő továbbképzéseket anyanyelvükön végezhessék – nyilatkozta Cseke Attila, a szenátusi RMDSZ-frakció vezetője.
Közpénzből képezhetik a protestáns teológusokat, ahogy az ortodoxokat is
A PSD-vel folytatott tárgyalások alapját képezte a tanügyi törvénynek az a módosítása is, amely a kisebbségi egyházak lelkészképzésének a támogatását oldja meg.
„Az ortodox papképzés szinte teljes egészében állami egyetemek keretében szerveződik, míg a katolikus papképzés kettős rendszerben, állami és felekezeti, szemináriumi formában van jelen. A magyar protestáns egyházak lelkészképzője, a Protestáns Teológiai Intézet azért nem részesült eddig állami támogatásban, mert nem állami, hanem egyházi rendszerben szerveződött” – fejtette ki Cseke Attila.
Ebben az ügyben is a szenátus mondta ki a végső szót. Ahhoz, hogy a református, evangélikus, unitárius lelkészképzés ténylegesen állami támogatást kapjon, már csak az államelnöknek kell kihirdetnie és a Hivatalos Közlönynek megjelentetnie a törvénymódosítást.