// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

El kell távolítani a székely zászlót a gyergyószentmiklósi városházáról

// HIRDETÉS

Döntött a marosvásárhelyi táblabíróság. Az ítélet jogerős.

A székely zászlót és a város saját jelképét is el kell távolítani a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalának homlokzatáról a marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítélete értelmében – közli a Krónikára hivatkozva az MTI.

A Hargita megyei törvényszék februári alapfokú ítélete még csak a székely zászló levételéről rendelkezett, a városzászló továbbra is az erkélyen loboghatott volna. A pert a magyarellenes feljelentéseiről elhíresült Dan Tanasă blogger, illetve az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere sajnálatosnak nevezte, hogy

valóságos vadászat folyik a székely szimbólumok ellen.

„Azzal viszont, ha a székely zászló lekerül a városháza homlokzatáról, érdemben semmi nem változik. Székelyföld továbbra is létezni fog, Gyergyószentmiklós pedig továbbra is egy 85 százalékban székelyek, magyarok által lakott város marad” – idézte az elöljárót a lap.

A polgármester úgy vélekedett: a lobogók eltávolításának egyedüli következménye az lehet, hogy

feszültség alakul ki a magyar és a román közösség tagjai között,

ami szerinte eddig nem volt jellemző a városban, az emberek békésen éltek egymás mellett. Nagy Zoltán leszögezte: egyelőre a zászlók a helyükön maradnak, egyébként még az ítélet hivatalos indoklását sem kapták kézhez.

Az ügyről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén is tárgyaltak. Bajkó László tanácsos azt javasolta: ha a városháza homlokzatáról mégis el kell távolítani a zászlókat, az épülettel szemben felállított rudakra

vonjanak fel a mostaniaknál nagyobb és szembetűnőbb lobogókat.

Suciu Gábor helyi képviselő arra szólította fel a polgármestert, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon hívja fel a figyelmet a városban, illetve a Székelyföldön történő jogsértésekre.

Az önkormányzat nem fellebbezhet tovább, de Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke magánszemélyként lépett be a perbe, így lehetősége van arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon. Árus a Krónikának azt mondta: élni fog a lehetőséggel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS