// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

El kell távolítani a székely zászlót a gyergyószentmiklósi városházáról

// HIRDETÉS

Döntött a marosvásárhelyi táblabíróság. Az ítélet jogerős.

A székely zászlót és a város saját jelképét is el kell távolítani a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalának homlokzatáról a marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítélete értelmében – közli a Krónikára hivatkozva az MTI.

A Hargita megyei törvényszék februári alapfokú ítélete még csak a székely zászló levételéről rendelkezett, a városzászló továbbra is az erkélyen loboghatott volna. A pert a magyarellenes feljelentéseiről elhíresült Dan Tanasă blogger, illetve az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere sajnálatosnak nevezte, hogy

valóságos vadászat folyik a székely szimbólumok ellen.

„Azzal viszont, ha a székely zászló lekerül a városháza homlokzatáról, érdemben semmi nem változik. Székelyföld továbbra is létezni fog, Gyergyószentmiklós pedig továbbra is egy 85 százalékban székelyek, magyarok által lakott város marad” – idézte az elöljárót a lap.

A polgármester úgy vélekedett: a lobogók eltávolításának egyedüli következménye az lehet, hogy

feszültség alakul ki a magyar és a román közösség tagjai között,

ami szerinte eddig nem volt jellemző a városban, az emberek békésen éltek egymás mellett. Nagy Zoltán leszögezte: egyelőre a zászlók a helyükön maradnak, egyébként még az ítélet hivatalos indoklását sem kapták kézhez.

Az ügyről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén is tárgyaltak. Bajkó László tanácsos azt javasolta: ha a városháza homlokzatáról mégis el kell távolítani a zászlókat, az épülettel szemben felállított rudakra

vonjanak fel a mostaniaknál nagyobb és szembetűnőbb lobogókat.

Suciu Gábor helyi képviselő arra szólította fel a polgármestert, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon hívja fel a figyelmet a városban, illetve a Székelyföldön történő jogsértésekre.

Az önkormányzat nem fellebbezhet tovább, de Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke magánszemélyként lépett be a perbe, így lehetősége van arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon. Árus a Krónikának azt mondta: élni fog a lehetőséggel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS