// 2026. november 13., péntek // Szilvia

Elkezdődött a királyi hét: városalapítóját ünnepli Nagyvárad

// HIRDETÉS

Nemcsak a nagyváradi magyarok, hanem az egész város ünnepe a Szent László Napok – jelentette ki a fesztivál nyitógáláján Ilie Bolojan polgármester.

Hétfőn, a délutáni órákban, Szent László királynak a nagyváradi székesegyház előtt álló szobránál főhajtással és koszorúzással kezdődött el az immár ötödik alkalommal megszervezett, június 19–25. között zajló Szent László Napok.

 

Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel Móser Zoltán fotóművész felvételeiből nyílt kiállítás a Szent László Napok hétfői első napján a nagyváradi Vártemplomban – tájékoztatnak a szervezők.

 

Mint Zatykó Gyula, Nagyvárad kulturális fesztiváljának főszervezője kiemelte, a tárlat tulajdonképpen ajándék a Szent László-emlékévet meghirdető nemzetpolitikai államtitkárság részéről. Gaal Gergely, a  Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke kiemelte, a lefényképezett freskók különlegessége, hogy azok mind-mind a Szent Lászlóról szóló egyik legismertebb legenda – a kunok ellen vívott kerlési csata – kulcsjelenetét, a lányrabló kun legyőzését örökítik meg.

 

Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye vikáriusa Szent László Váradhoz fűződő kapcsolatáról értekezett, leszögezve, a városalapító lovagkirály iránti tisztelet mindig megmaradt, még ha a kommunizmus legsötétebb éveiben a nevét sem lett volna szabad kimondani, a nép lelkében pedig ma is eleven él.

 

 

Kiállításmegnyitó a vártemplomban (Fotók: Mohácsi László Árpád)

 

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ezúttal tulajdonképpen sokgenerációs váradi magyarként idézte meg városalapító lovagkirályunka alakját. Meglátása szerint ahogy ezer éve, úgy ma is meg kell harcolnunk hitünkért, megmaradásunkért. A kiállítás péntektől vasárnapig 11 és 18 óra között ismét megtekinthető lesz.

 

A Szállnak a pávák című népzenei és néptáncösszeállítással nyílt meg hétfőn ünnepélyes keretek között az immár ötödik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napok – az ünnepi köszöntőket követő produkcióban a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek a Szigligeti Színház színpadára.

 

 

Koszorúzás Szent László szobra előtt

 

Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője felszólalásában felidézte, ezelőtt négy évvel egy maroknyi, a közönségért tenni akaró váradi indította útjára a Szent László Napokat, ami már indulásból „több volt, mint az addig megtartott gulyásfesztiválok mindegyike”, s bár történt kísérlet a szervezők munkájának elgáncsolására, sikerült maguk mellé állítaniuk a nagyváradi polgárokat. Azóta pedig évről évre többen ismerték el a kulturális fesztivál létjogosultságát, és csatlakoztak partnerként vagy támogatóként a szervezők mellé. A Szent László Napok ma már a hivatalos városimázs része, a városháza is támogatja, sőt népszerűsíti az eseményt. Párhuzamot vonva az elmúlt napok történéseivel Zatykó Gyula kiemelte: néhány napja szintén egy maroknyi ember indította útjára a Szent László-tervet, és reméli, éppen akkora sikerrel járnak, mint a Szent László Napok.

 

Magyarország kormánya nevében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket. Emlékeztetett, szent királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt.

 

„Nagyváradot mindig is jellemezte a kiállás, az értékek megőrzése és az újrakezdeni tudás, így lett újra magyar felsőoktatás a Partiumi Keresztény Egyetemen, így védték meg a várost lakó reformátusok és katolikusok, magyarok és románok a kommunizmus által lerombolni kívánt Szent László-templomot, így lett a régi helyett új Szent László-hermája a 19. században a városnak, és így újul és szépül meg folyamatosan Várad terebélyes vára. Ezzel a lelkülettel szervezik meg a civil erők a Szent László Egyesülettel a Szent László Napokat immár ötödik alkalommal.” – fogalmazott Szilágyi Péter.

 


Néptáncgála színesítette a megnyitó programját

 

Papp László, Debrecen polgármestere többek között arról beszélt, hogy a megnyitógála előtt állapodott meg Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, hogy a Körös-parti város támogatja, hogy magyarországi testvérvárosa 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen, s megígérte, hogy ha Várad pályázik, ők is mellé állnak.

 

„Kulturális fővárosként olyan kulturális programot szeretnénk megvalósítani, ami a határ két oldalán élők kulturális kapcsolatait, a magyar–román kulturális együttműködés értékeit is képes lesz hitelesen bemutatni Európa számára. Büszkének kell lennünk arra a kulturális kincsre, amely a Kárpát-medencét jellemzi, amelynek sajátossága a nemzetiség sokszínűség, és ennek erős támasza lesz Debrecen és Nagyvárad” – szögezte le Papp László.

 

A két város közötti megállapodásról Ilie Bolojan váradi polgármester is beszélt. De ezt megelőzően azt emelte ki, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is. Kiemelte, a váradi magyarok iránti tiszteletből érkezett a megnyitóra: egyrészt azért tiszteli a magyar közösséget, mivel több száz éven keresztül megteremtették Várad mai képét, a mai belváros nagyrészt nekik köszönhetően néz ki úgy, ahogy ma kinéz, másrészt azért, mert a ma itt élő, a város lakosságának mintegy 25 százalékát kitevő magyarság számottevően hozzájárul a város gazdasági és kulturális életéhez. Megköszönte ugyanakkor a Szent László Napok szervezőinek mindazt, amit a városért tesznek. Debrecen kulturális fővárosi pályázatanának támogatása kapcsán pedig megjegyezte, reméli, hogy Debrecen Nagyvárad és a város magyar közösségének partnere lesz, és hozzájárul a nagyváradi magyar közösség identitásának megőrzéséhez.

 

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – idézve Zatykó Gyula főszervező néhány nappal korábbi nyilatkozatát – szólt arról, hogy Szent László személyisége összeköti a magyarságot, a határ két oldalán élőket, illetve a magyarokat és románok, majd hozzátette: a lovagkirály nem csak térben, hanem időben is összeköt mindazokkal, akik hozzá hasonló értékalap mentén alakították a nemzet sorsát.

 

 

Ilie Bolojan polgármester

 

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, európai parlamenti képviselő házigazdagént szólt az egybegyűltekhez, megköszönve a szervezők munkáját. „Hinnünk kell, hogy Szent László királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is a segítségünkre lehet, és segítségünkre siet” – fogalmazta meg.

 

„Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki Tőkés László.

 

Mint részletezte, a múlt héten meghirdetett, rövid- és hosszú távú stratégiai fejlesztési Szent László-terv jelképes célzattal egyebek mellett Szent László királyunk lovasszobrának a tervét is tartalmazza. Az EP-képviselő szerint ugyanakkor az is megfontolásra méltó, hogy Nagyvárad ünnepét tegyék át Szent László napjára a jelenlegi, magyarokat és románokat egymástól elválasztó városnap helyett. „Közös múltunk vállalásával jövőnket is közösen, egymással testvéri összhangban alakíthatnánk” – vallja Tőkés László.

 

 

Jelenet a Szállnak a pávák előadásból

 

A beszédek között népdalcsokorral örvendeztette meg a közönséget Kiss Adrienn Lívia, akit a Fölszállott a Páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyből ismerhetünk, amelynek legfiatalabb énekeseként középdöntőig jutott 2015-ben.

Az estet pedig a Hagyományok Háza által összeállított, Szállnak a pávák című produkció zárta, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei többek között bukovinai, magyarbődi, csíki, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, illetve mezőségi táncokkal kápráztatták el a nagyérdeműt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
Krónika

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix
Főtér

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix

Az államfő tanácsadója szerint pár éven belül normalizálódhatnak az energiaárak Romániában. A kirámolt házban aludt el egy román tolvaj Olaszországban.

Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben
Székelyhon

Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben

Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.

Az államfő támogatja a PSD magyarok számára potenciális veszélyeket hordozó település-összevonási tervét
Krónika

Az államfő támogatja a PSD magyarok számára potenciális veszélyeket hordozó település-összevonási tervét

Támogatja Nicușor Dan elnök azokat a terveket, miszerint Romániában területi átszervezésre van szükség, azaz össze kell vonni azokat a kis településeket, amelyek nem tudják fedezni kiadásaikat.

Halálos baleset történt Málnáson
Székelyhon

Halálos baleset történt Málnáson

Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS