// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kiszabadult a börtönből La Tigresa

// HIRDETÉS

Az ETA baszk terrorszervezet 52 éves volt tagját eredetileg kétezer év börtönre ítélték.

Több mint 23 év után, kedden elhagyhatta a börtönt a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet egyik leghírhedtebb tagja, a La Tigresa néven ismert Idoia López Riano. A most 52 éves asszonyt eredetileg 2000 éves börtönbüntetésre ítélték 23 ember életének kioltásáért.

 

José Luis Rodríguez Zapatero szocialista kormányfő 2010-ben lehetővé tette a büntetések csökkentését azoknál a bandatagoknál, akik bűnbánatot tanúsítanak, elhatárolódnak a terrorszervezettől, és bocsánatot kérnek az áldozatok hozzátartozóitól. La Tigresa, a spanyol igazságszolgáltatásnak eljuttatott levelében úgy fogalmazott, hogy 

 

hiba volt annak idején belépnie a terrorszervezetbe.

A nő 18 éves volt, amikor csatlakozott az ETA-hoz, eleinte bojkottokban, szabotázs akciókban vett részt, majd belépett az úgynevezett Madrid-kommandóba, amely abban az időben az egyik legaktívabb erőszakos sejtje volt a szervezetnek.

 

Bombamerényletük 1986. július 14-én Madridban 12 csendőr életét oltotta ki, majd még abban az évben támadást kíséreltek meg a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke, Antonio Hernández Gil ellen. La Tigresa 1986-ban Algériába menekült, majd öt év után visszatért, és az úgynevezett Ekaitz-kommandó tagjaként barcelonai, valenciai, alicantei és murciai támadásokban vett részt.

 

1994-ben fogták el Franciaországban, ahonnan 2001-ben adták ki Spanyolországnak. A spanyol sajtóban megjelent értékelés szerint 

 

La Tigresa minden egyes, általa kioltott életért egy évet ült börtönben.

Az ETA 1959-ben jött létre. A Baszkföld és Navarra függetlenségéért harcoló terrorszervezet 2011-ben jelentette be, hogy felhagy a fegyveres küzdelemmel. Idén áprilisban pedig átadta 12 titkos fegyverraktárának listáját a francia hatóságoknak.

 

Az évtizedek alatt a hivatalos adatok szerint a baszk terroristák által elkövetett merényletekben 829 ember halt meg. Franciaország, főleg a spanyol határ környéke, ahol a baszkok lakta terület keleti része is fekszik, hagyományosan az ETA hátországa volt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS