Már első ránézésre is feltűnt, hogy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) úgynevezett Magyar Napja az előző évhez képest szerényebb kereteket kapott – ha csak azt nézzük, hogy idén nem lesz külön szabadtéri vetítés a gyalui várkastély kertjében –, és mintha a magyar meghívottak száma is csökkent volna, mégsem lehet okunk panaszra a felhozatalt illetően. A különböző helyszíneken vetített öt nagyjátékfilm, két dokumentumfilm és egy Oscar-díjas kisjátékfilm így is lefedi a teljes napot, olyannyira, hogy lehetetlen mindegyikre eljutni.
Zágoni Bálint programigazgató szerint az idei az egyik legerősebb válogatás. A magyar film megújulóban van, és végre egyre több alkotás látható a romániai mozikban is – tette hozzá.
Az egyik leginkább várt film Enyedi Ildikó Testről és lélekről című drámája, amely idén a berlini filmfesztiválon elnyerte az Arany Medvét és a kritikusok díját (FIPRESCI) is, és amelyet először vetítenek Romániában.
Bár Enyedi Ildikó végül nem jött el Kolozsvárra, a szerda délelőtti sajtótájékoztatón Borbély Alexandra, az egyik főszereplő válaszolt Zágoni Bálint moderátor és a közönség kérdéseire. Elmondta, eredetileg nem a főszerepre, hanem a pszichológus szerepére jelentkezett és a rendezőben merült fel, hogy esetleg az aspergeres Máriát is alakíthatná. Enyedi Ildikóval elvonultak, és nagyon sokat beszélgettek arról, hogy milyen karakter legyen a főhős, hogyan viselkedjen vagy öltözködjön. Addig formálták a szerepet, míg Mária életre kelt és minden szituációban működni tudott. A rendező hasonló módon járt el a másik főszereplővel, Morcsányi Gézával is, aki egyébként nem hivatásos színész, hanem dramaturg és műfordító. „Külön-külön instruált, majd egyszer csak összeeresztett bennünket” – fogalmazott Alexandra. Szerinte Géza nagyon intelligens és alázatos személy, aki beletette a lelkét a filmbe. A színésznő később elárulta, a szarvas alteregóját csak mozivásznon látta, de feltűnt neki, hogy mennyire hasonlít rá. Enyedi Ildikó jó érzékkel, tudatosan a színészekhez igazodva választotta ki a hím és nőstény állatot. A filmet ma, június 7-én 20:30-tól láthatjuk a Florin Piersic moziban, majd holnap, június 8-án 21:45-től a Victoria moziban.
A mai sajtótájékoztatóján részt vett Hajdu Szabolcs rendező és színésznő felesége, Török-Illyés Orsolya is, akik a rendhagyó körülmények között rendezett, forgatott és vetített Ernelláék Farkaséknál című filmről beszéltek. A film Karlovy Varyban elnyerte a Kristály Glóbuszt, annak ellenére, hogy úgy fogtak hozzá a színházi darab filmes adaptációjához, hogy nincs veszíteni valójuk, legfeljebb nem mutatják meg senkinek. Költségvetés hiányában a filmet saját lakásukban, személyes tárgyaik díszletei között, gyermekeik és Szabolcs egyetemista diákjaival közreműködve forgatták. Mindössze 12 nap alatt meg is lett a film. Amikor megnyerték a Kristály Glóbuszt, úgy döntöttek, hogy nem fújják fel a dolgot, és a forgalmazást ugyanolyan lazán kezelik, ahogy a forgatást is. Innen jött az ötlet, hogy lakásvetítések keretében mutassák be az alkotást: az első vetítést éppen otthonukban tartották. Azóta mintegy 80 vetítésen vannak túl, és terveik között szerepel az erdélyi lakásokba is eljuttatni – árulta el Hajdu Szabolcs. Török-Illyés Orsolya hozzátette: nem érezték azt, hogy túl közel engedik a nézőt, mivel az egésznek volt egy kutatás jellege. Akárcsak az orvos távolságot tart a pácienstől, úgy nekik is sikerült kizárniuk a személyességet. Bár a filmet a tavaly ősszel a Filmtettfeszten már láthatta a közönség, aki lemaradt, ma, június 7-én 15:45-től a Tisztek Házában, illetve holnap, június 8-án 20 órától a Iulius Mallban nézheti meg.
A Magyar Napon vetítik Bereczki Csaba Soul Exodus című zenés dokumentumfilmjét, mely idén elnyerte a Magyar Filmakadémia legjobb dokumentumfilm díját. A film a klezmert játszó Nazaroff fivérek portréját rajzolja meg, miközben világot járó utazásaikba is bepillantást enged. A részben Romániában forgatott filmről a rendező elmondta: a fejében már azelőtt összeállt a dokumentumfilm, mielőtt rátalált volna a zenészekre, akikben az a közös, hogy kelet-európai zsidó gyökerekkel rendelkeznek, de ők már az Amerikai Egyesült Államokban születtek. Az erdélyi születésű Csaba meggyőződése szerint a zenével bármit el lehet mesélni, így a negyedik, ötödik generációs amerikai zsidó fiatalok identitáskeresését is. Később elmondta: miután „képbe került”, személyessé vált számára a film, ezt fölvállalva igyekezett odafigyelni a természetesség és az őszinteség megőrzésére. A filmet ma 18 órától a Florin Piersic moziban, és holnap, június 8-án 17 órától a Iulius Mallban vetítik.
Különleges vállalkozásba kezdett Varga Ágota rendező, amikor szentendreiként egy szintén szentendrei, de erdélyi gyökerekkel rendelkező, gyűjtőszenvedélyéről híres szobrászról, Sipos Gáborról kezdett dokumentumfilmet forgatni. A rendezőt leginkább az 1980-ban disszidált orvos titkosszolgálati dossziéja érdekelte, de alanya nem akart erről nyilatkozni. Ellenállását látva az is felmerült benne, hogy esetleg kettős ügynök volt, azért nem hajlandó erről az időszakról beszélni – magyarázta a sajtótájékoztatón Ágota. Sokat beszélgettek, végül Sipos József úgy ment bele a forgatásba, hogy ő választotta ki a beszélgetőpartnereit. A régi ismerősökkel való beszélgetések feltépték a régi sebeket és elfeledett sérelmeket. A történet csavarja, amikor Sipos Gábor szekusdossziéja révén szembesül azzal, hogy legközelebbi ismerősei jelentettek róla, ráadásul azt követően, hogy Németországba disszidált. Sokkhatásként érte annak megtapasztalása hogy „Erdélyben a barátság és a besúgás egy és ugyanaz” – idézte interjúalanya megállapítását Varga Ágota. A filmet ma kora délután vetítették, de június 11-én 12 órától újra látható lesz a Sapientián.