Így hivatalosodna a magyar nyelv a román közigazgatásban

Több jó javaslatot tartalmaz, de van néhány hiányosság az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetében. A civilek rámentek a gyakorlati nyelvhasználatra.
Hirdetés
Az RMDSZ felkérésére három civilszervezet – az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI)/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a Politeia – szakemberei módosító javaslatokat fogalmaztak meg a 215/2001-es közigazgatási törvényhez, amelyeket el is juttattak a szövetség törvénymódosítási tervezetén dolgozó munkacsoporthoz.
 
A jogvédők és politológusok közös közleménye szerint a tervezet hozzájárulna ahhoz, hogy Románia teljesítse az európai kisebbségvédelmi dokumentumok elfogadásakor vállalt kötelezettségeit. Megjegyzik, hogy a beiktatott törvénymódosítás két fontos kérdésben is összecseng az általuk előterjesztett javaslatcsomaggal, és több jó ajánlást is megfogalmaz. Kiindulópont lehet például egy önálló, a magyar nyelv hivatalos használatát szabályozó törvényhez, és arra készteti a hatóságokat, hogy tágabb körben biztosítsák a nyelvi tájkép, házasságkötés és közérdekű tájékoztatás terén a nyelvi jogokat.  
 
Van azonban néhány hiányosság, mely szerintük veszélyforrást jelenthet a kisebbségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetésére nézve, ilyen:
  • a kisebbségi nyelven használható formanyomtatványok kormányhatározat útján történő jóváhagyása,
  • a nyelvhasználati jogok alanyainak túl szűk értelmezése, és a
  • kisebbségi nyelvhasználatot biztosító költségek fedezésének kérdése.  
 
A közlemény emlékeztet arra, hogy 2016. december 21-én, a kormánypártok és az RMDSZ által aláírt politikai paktum 7. pontja alapján a felek arra kötelezik magukat, hogy a nemzetközi egyezményekbe foglalt kötelezettségeket tiszteletben tartják. Ez a PSD és az ALDE kormánypártokra is érvényes.  
 
Ahhoz, hogy a törvénymódosítás valós előrelépés lehessen, rendeznie kellene
  • a kisebbségi nyelven történő ügyintézés gyakorlati megvalósulását,
  • a formanyomtatványok és az utcanévtáblák kérdését,
  • ugyanakkor biztosítania kellene a többnyelvűség megvalósításához szükséges többletköltségeket.

Mindez önmagában nem garantálja a szükséges kisebbségjogi rendelkezések életbeléptetését, mindössze az első lépés a nyelvhasználati jogok bővítése érdekében.

A három szervezet szakmai támogatásukról biztosítják a feleket, és jelzik, hogy továbbra is figyelemmel követik a törvény módosítási folyamatát.  

Hirdetés