Dragnea levélben kéri számon Junckert

Indul a román függetlenségi harc Brüsszel ellen? Dragnea szerint az IMF is csúsztat.
Hirdetés
Levélben kér magyarázatot Liviu Dragnea Jean Claude Junckertől az Európai Bizottság Romániával szemben tanúsított „hozzáállásáról”. Erről egy csütörtök esti televíziós műsorban beszélt a szociáldemokrata pártelnök, hozzátéve, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáról készült jelentésében közzétett becslések sem a valós gazdasági adatokon alapulnak. 
 
„Én már régóta nagyon nyíltan beszélek, a következményektől függetlenül. Egyeztettem a téma kapcsán Tăriceanuval is, és jövő héten hivatalos levelet intézünk Jean Claude Junckerhez, magyarázatot kérve tőle az EB hozzáállásáról, amelynek hátterében egyetlen dolog állhat: bizalmatlanságot akarnak kelteni a kormányprogrammal kapcsolatban, hogy csökkenjenek a külföldi befektetések” – fogalmazott Dragnea a Románia TV műsorában. 
 

Számháború

A PSD és a képviselőház elnöke ismét hangsúlyozta, hogy az évek során sok esetben jelentős eltérések voltak az EB prognózisai és a későbbi valós gazdasági adatok között. 
 
„2013 tavaszán azt jósolták, hogy 2,6%-os lesz az államháztartási hiány, és végül 2,1%-os lett. 2014-ben 2,2%-ot jeleztek előre, és 1,4%-os volt a deficit. 2015-ben 1,6%-mondtak, 0,8% lett. 2016-ban furcsamód 2,8%-os deficitet jósoltak, és 3%-os hiánnyal zárta az évet a Cioloş-kormány. Jelen pillanatban egyetlen adat, egyetlen mutató sem adhat okot az aggodalomra az Európai Bizottságnak vagy az IMF-nek” – tette hozzá a nagyobbik kormánypárt elnöke. 
 

Az Európai Bizottság figyelmeztetésben részesítette hétfőn Romániát, 

amiért 2016-ban jelentősen eltért középtávú költségvetési célkitűzéseitől, ugyanakkor javaslatot tett a Tanácsnak: ajánlásban kérje az országot, hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket. 
 
Csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap közzétette Romániára vonatkozó jelentését, amelyben 4,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre erre az évre (a kormány szerint ez 5,2 százalék lesz). A dokumentum szerint ugyanakkor az egységes bértörvény és a tervezett adócsökkentések révén az államháztartási hiány  idén elérheti a GDP 3,7 százalékát, 2018-ban a 3,9 százalékát, 2022-ig pedig a 6 százalékát.
 
Az egységes bértörvény jelenti, amely a közszférában dolgozóknak átlagban 56 százalékkal emeli a bérét a következő öt évben. A kormány 2018. január 1-jétől egy százalékponttal, 18 százalékra akarja mérsékelni az általános forgalmi adót, és csökkenteni akarja a társadalombiztosítási járulékokat.
 
Az Országis Statisztikai Intézet május közepén közölte, hogy az első negyedévben a hazai GDP 5,7 százalékkal bővült a tavalyi azonos időszakhoz mérten.

Hirdetés