Levélben kér magyarázatot Liviu Dragnea Jean Claude Junckertől az Európai Bizottság Romániával szemben tanúsított „hozzáállásáról”. Erről egy csütörtök esti televíziós műsorban beszélt a szociáldemokrata pártelnök, hozzátéve, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáról készült jelentésében közzétett becslések sem a valós gazdasági adatokon alapulnak.
„Én már régóta nagyon nyíltan beszélek, a következményektől függetlenül. Egyeztettem a téma kapcsán Tăriceanuval is, és jövő héten hivatalos levelet intézünk Jean Claude Junckerhez, magyarázatot kérve tőle az EB hozzáállásáról, amelynek hátterében egyetlen dolog állhat: bizalmatlanságot akarnak kelteni a kormányprogrammal kapcsolatban, hogy csökkenjenek a külföldi befektetések” – fogalmazott Dragnea a Románia TV műsorában.
Számháború
A PSD és a képviselőház elnöke ismét hangsúlyozta, hogy az évek során sok esetben jelentős eltérések voltak az EB prognózisai és a későbbi valós gazdasági adatok között.
„2013 tavaszán azt jósolták, hogy 2,6%-os lesz az államháztartási hiány, és végül 2,1%-os lett. 2014-ben 2,2%-ot jeleztek előre, és 1,4%-os volt a deficit. 2015-ben 1,6%-mondtak, 0,8% lett. 2016-ban furcsamód 2,8%-os deficitet jósoltak, és 3%-os hiánnyal zárta az évet a Cioloş-kormány. Jelen pillanatban egyetlen adat, egyetlen mutató sem adhat okot az aggodalomra az Európai Bizottságnak vagy az IMF-nek” – tette hozzá a nagyobbik kormánypárt elnöke.
Az Európai Bizottság figyelmeztetésben részesítette hétfőn Romániát,
amiért 2016-ban jelentősen eltért középtávú költségvetési célkitűzéseitől, ugyanakkor javaslatot tett a Tanácsnak: ajánlásban kérje az országot, hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket.
Csütörtökön a Nemzetközi Valutaalap közzétette Romániára vonatkozó jelentését, amelyben 4,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre erre az évre (a kormány szerint ez 5,2 százalék lesz). A dokumentum szerint ugyanakkor az egységes bértörvény és a tervezett adócsökkentések révén az államháztartási hiány idén elérheti a GDP 3,7 százalékát, 2018-ban a 3,9 százalékát, 2022-ig pedig a 6 százalékát.
Az egységes bértörvény jelenti, amely a közszférában dolgozóknak átlagban 56 százalékkal emeli a bérét a következő öt évben. A kormány 2018. január 1-jétől egy százalékponttal, 18 százalékra akarja mérsékelni az általános forgalmi adót, és csökkenteni akarja a társadalombiztosítási járulékokat.
Az Országis Statisztikai Intézet május közepén közölte, hogy az első negyedévben a hazai GDP 5,7 százalékkal bővült a tavalyi azonos időszakhoz mérten.