// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Odalett Trump harciassága Izraelben

// HIRDETÉS

Korábban kőkeményen kiállt a zsidó állam mellett, most inkább a palesztinokkal való megbékélésre helyezte a hangsúlyt.

A közel-keleti békét illetően derűlátó beszéddel zárta le izraeli és a palesztin területen tett látogatását Donald Trump amerikai elnök kedden az Izrael Múzeumban. A beszéd azonban semmilyen konkrét lépést nem tartalmazott.

Trump az Egyesült Államok egyértelmű támogatásáról biztosította Izraelt. Az izraeli vezetőkből álló közönség lelkes tapssal jutalmazta azt a kijelentését, hogy Iránnak nem fogják megengedni a nukleáris fegyver megszerzését.

„Nem lesz egyszerű a békekötés. De a kompromisszumok iránti elszántsággal , valamint hittel elérhető, hogy az izraeliek és a palesztinok megkössék a megállapodást” – jelentette ki az amerikai elnök, de semmi konkrétumot nem mondott a majdani békéről és az ahhoz vezető útról, mint ahogy a kétállami megoldásról és a telepesekről sem.

Trump elmondta, hogy személyes megbeszélései alapján a palesztinok és az izraeliek is készen állnak a békére, amelynek akadályai az előítéletek és a szélsőségesség.

Az amerikai elnök – szemben az izraeli reményekkel – nem mondta ki, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, de még azt sem, hogy a zsidó népé, és nem ejtett szót arról a választási kampányában tett ígéretéről, hogy az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe költöztetnék.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök háláját fejezte ki az első elnöki útján tett izraeli látogatásért, és szoros szövetségesi viszonyt ígért Amerikának.

A programadó beszéd előtt Donald Trump a Jad Vasem holokauszt múzeumban koszorút helyezett el a második világháború hatmillió zsidó áldozatának emlékére, és rövid beszédet mondott, melyben emlékeztetett rá, hogy „soha többet”. Családtagjaival együtt látogatást tett a Siratófalnál is.

Az Izrael Múzeumban elhangzott beszéddel véget ért az amerikai elnök első külföldi útjának közel-keleti része. Trump kedd délután kíséretével a Ben Gurion repülőtérről Olaszországba utazott.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS