Dübörög a FUEN Kolozsváron

Mindjárt itt a pünkösd, nyelveken szólnak a FUEN-kongresszust köszöntő politikusok is csütörtökön a kolozsvári Napoca szállóban. Vincze Loránt, a FUEN elnöke legalább öt nyelven, a többiek kényelmesen éltek az anyanyelvhasználat lehetőségével és a szinkrontolmácsolással. Vincze problémafeszegető beszéde után jött a pálinka, no nem koccintás formájában, hanem a romániai magyar közösséget bemutató, lelkesen folklorisztikus videó egyik hangsúlyos elemeként.

 

Azért nemcsak pálinkát, hanem bort és vizet is szoktunk inni, poénkodott Kelemen Hunor a vizes prédikáció előtt. A Barroso-féle Európai Bizottság elutasította, a luxemburgi bíróság döntése nyomán a Juncker-bizottság viszont elfogadta a Minority SafePack polgári kezdeményezés bejegyzését – indított optimista hangon, majd gyorsan átfordult bírálóba. 

 

Az EU nem maradhat képmutató, nem mondhtja egyszerre azt, hogy a kisebbségek kultúrája, nyelve, öröksége fontos érték, megőrzendő és továbbviendő, miközben folyamatosan lerázza magáról ennek felelősségét, mert szerinte ez azért valamivel fontosabb, mint a sertés eljuttatásának módja az étkező asztalainkra.

 

A román diplomácia számára ismét fontossá vált a magyar közösség a Minority SafePack bejegyésének hírére, de úgy, hogy rossz hírünket keltik, szeparatizmussal vádolnak, hiszterizálják a közbeszédet az autonómiáról – sorolta Kelemen. Románia többnemzetiségű állam, állítjuk mi, és nem kérünk többet, mint az 1918-ban a nemzeti közösségeknek tett ígéretek betartását a teljes körű autonómiáról, nyelvhasználatról a közigazgatásban, oktatásban, igazságszolgáltatásban.

 

 

 

A csatlakozás óta visszarendeződés folyik a 2000-es évek jogbővítő tendenciájához képest, csak az általános állami diskurzus maradt a “modellértékűségről”, korrupcióellenes harc ürügyén lehetetlenítik el a kisebbségi választottainkat – folytatta a Vincze által már megkezdett panaszlistát a szövetségi elnök.

 

Levegőnek néztek a kisebbségi nyelvi charta ratifikálásakor is, meg se hívták az RMDSZ-t az ünnepségre, ahogy levegőnek nézik most az európai nemzeti kisebbségek szervezetének kongresszusát – emlegette fel Kelemen is a hiányzókat. Mi több, Emil Boc hiányában elküldött leveléről is azt gyanítja, azt nem maga Boc írta, vagy legalábbis erősen fogták közben a kezét, ahogy nem saját jószántából tette ki a FUEN-kongresszus előtt pár nappal az első háromnyelvű helységnévtáblát, hanem bírósági döntés kötelezte erre.

 

Nunquam retro, nem hátrálunk meg – zárta ezt a beszédét is a Wesselényi Miklóstól vett új RMDSZ-jelmondattal.

 

az arománok képviselője rögtön Kelemen Hunor után szólalt fel. Elmondta, Romániában főleg Dobrudzsában élnek, 60-80 ezres, nagyon jól integrálódott közösség az aromán, amelyet más balkáni országokban vlachokként is ismernek, de csak Macedónia ismeri el őket hivatalosan, Görögországban görögöknek, Albániában albánoknak tekintik őket.

 

A kongresszus folyamán még többet megtudunk róluk, ígérte Constantin Damov, az arománok romániai szervezetének (Fara Armaneasca) elnöke.

 

 

tanúi vagyunk, mióta csökkent az uniós csatlakozás jelentette külföldi nyomás az országon – értékelte köszöntőjében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. Románia kettős beszédet és kettős mércét alkalmaz, mondta, diplomáciájával próbálja elhitetni, hogy mindent megad a területén élő kisebbségeknek, miközben akadályozza, tiltja a nemzeti jelképeink használatát, történelemi egyházaink valamikori vagyonuk harmadát sem kapták vissza. Ellenzi a többsebességes Európát, de nem tesz semmit a többsebességes európai kisebbségpolitika ellen – bírálta Biró a hazai hatóságok hozzáállását.

 

Épp ezért fontos szerinte, hogy Erdélyben indul a Minority SafePack kampánya, amellyel egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni egy év alatt, hogy törvényjavaslatként benyújthassák az Európai Bizottságnak. Ha sikerül uniós szintre emelni a szemléletmódot, hogy a kisebbségek szempontjait is vegyék figyelembe a konkrét döntések meghozatalakor, az az erdélyi magyarok jogérvényesítő küzdelme számára is fontos kapaszkodót jelent majd – zárta Biró Zsolt.

 

nemcsak azoké az államoké, amelyek nem hajlandók párbeszédet folytatni a területén élő nemzeti kisebbségekkel – jegyezte meg Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is köszöntő levelében. 

 

Semjén Zsolt további támogatást ígért a FUEN-nek az aláírásgyűjtéshez, azt pedig már korábban elmondta Vincze Loránt, a FUEN elnöke, hogy Németország mellett Magyarország a szervezet legnagyobb anyagi támogatója.

 

hadarta Amet Aledin államtitkár, a román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, az egyetlen, aki az elejétől a végéig lehajtott fejjel olvasta fel köszöntő beszédét. Mást nem is bírtunk megjegyezni a hivatalos közhelyek közül, de azért nézzük meg ezt a derék kiállást:

 

 

 

minden nemzetközi fórumon, hangsúlyozta Potápi Árpád, ennek részeként szállt be a Minority SafePack bejegyzéséért indított perbe is a luxemburgi bíróságon.

 

Magyarország ki fogja venni a részét az aláírásgyűjtésből is, erősítette meg a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az Európai Uniónak az európai értékeket kell védenie szerinte, ezek egyike  a sokszínűség, de a 60 milliós kisebbségi közösség értékét ne csak alapszerződésekben deklarálja, hanem tevőlegesen intézkedjen a védelmükért – jelentette ki Potápi.

 

a sokszínűségét pedig Európának igenis védenie kell, nemzeti közösségeinek jogait oltalmaznia, hívta fel a Minority SafePack fontosságára a figyelmet Szili Katalin. Különbséget kell tudnia tenni az őshonos nemzeti kisebbségek és a bevándorlók, menekültek között, mondta, a szülőföldjükön boldogulni akaró közösségek nyelvüket, kultúrájukat, hagyományukat úgy tudják hatékonyan ápolni, ha hozzá tudnak jutni az ezt lehetővé tévő közösségi forrásokhoz.

 

 

A demokrácia akkor teljesedik ki, ha a sokszínűség védelme nem írott malaszt marad Európában, hanem sikeres gyakorlat – mondta Szili, aki szintén megerősítette Magyarország szándékát a Minority SafePack támogatására.

 

nem csak uniós szinten, ez kell legyen a FUEN egyik célja is, mondta Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikája fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. A nemzeti kisebbségek ügyeit az országos politika asztalára kell tenni minden olyan országban, amelyben ilyen közösségek élnek. Az ilyen konfliktusos ügyekben is a megelőzés olcsóbb, mint a kezelés, adott iránymutatást Kalmár a FUEN-nek.

 

Simán összegyűl az egymillió aláírás ahhoz, hogy a FUEN az EB asztalára tehesse a Minority SafePacket, a fontos az, hogy európai szabályozás szülessen belőle, hogy a kisebbségek ne szoruljanak a nemzeti többségek kegyeire – fejlesztette a szomszédságpolitikát a miniszteri biztos. Szerinte a FUEN-nek az is feladata, hogy elválassza a nemzeti kisebbségek problémáit a migrációs problémáktól, zárta a FUEN-nek szánt feladatlistát Kalmár.

 

Felszólalt még Radu Nebert, a Német Demokrata Fórum Kolozs megyei szervezetének elnöke, illetve videóüzenetben a dél-tiroli és a belgiumi német közösségek vezetői, ezeket a német nyelvű beszédeket viszont tudósítónk diszkriminálta azért, hogy megszerkeszthesse ezt a gyors beszámolót. Entschuldigung.