A román oktatás hanyatlásának egyértelmű bizonyítéka

A VIII. osztályos diákok Országos Felmérője országos vizsga és a gimnáziumi oktatás során szerzett képességek külső összegző értékelésének módja. Az Országos Felmérő évente, egyetlen alkalommal zajlik. Mind az állami oktatásban, mind a magánoktatásban résztvevő diákoknak joguk van díjmentesen teljesíteni az Országos Felmérőt.

A VIII. osztályos diákok Országos Felmérője a következő tantárgyakra vonatkozik:

a) román nyelv és irodalom;

b) anyanyelvi nyelvtan és irodalom – a nemzeti kisebbségekhez tartozó, anyanyelven folyó gimnáziumi oktatásban résztvevő diákok esetében;

c) matematika.

Az Országos Felmérő tételeit az Országos Értékelési és Vizsgáztató Központ (CNEE), a központi közigazgatás jogi személyiséggel rendelkező, oktatási felmérésre szakosodott, Oktatási Minisztériumnak alárendelt szakirányú szerve állítja össze.

A felvételi eredmény kiszámításában a gimnáziumi osztályokban szerzett érdemjegyek átlagának a teljes eredményen belüli aránya idén 25-ről 20 százalékra csökken, a többi 80 százalékot pedig az Országos Felmérésen elért átlag képviseli.

A középiskolai felvételi vizsgáknak az évek során különböző nevük volt.

1998-ig középiskolai felvételi vizsgának nevezték és abban az oktatási egységben tartották, amelyiket a jelentkező az írásos kérésében megjelölte. A tételeket az Oktatási Minisztérium állította össze, országos szinten egységesen, az 1978–1985 időszakot kivéve, amikor a középiskola I. fokozatára vonatkozó felvételi vizsgát a megyei tanfelügyelőségek szervezték a megyei bizottságok által javasolt tételekkel. A középiskolai diákoknak 1991-ig a X. osztály végén a II. középiskolai fokozatba átkerüléshez is vizsgázniuk kellett, ennek sikerességétől függött, hogy nappali tagozaton folytatták a középiskolai tanulmányaikat, vagy szak-, illetve esti iskolába kerültek át. A felvételi vizsgát az 1999–2003-as időszakban Képességvizsgává, a 2004–2007 időszakban pedig Országos Teszteléssé nevezték át. Véleményem szerint szerencsétlen ötlet volt az egységes témájú dolgozatok alkalmazása 2008-ban és 2009-ben. A középiskolai felvételibe beszámított a VII. és VIII. osztályban félévente írt egységes témájú dolgozatokra kapott érdemjegyek átlaga. Különösen a VII. osztályos diákokban nem tudatosult az elérendő eredmény jelentősége és az, hogy egy esetleges kudarc milyen súllyal nyom a latba a jó végső eredményben. 2010-től a mai napig Országos Felmérő a VIII. osztály végi vizsga neve. A diákok egyéni választását és elért eredményét figyelembe vevő méltányos elhelyezési módja a 2001-ben bevezetett számítógépes elosztási rendszer.

A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy a diákoknak a matematikavizsga okozza a legtöbb fejtörést. De

milyen változás volt az évek során a matematikavizsga tételeiben?

Mára nehezebbek lettek? Sorin Borodi matematika tanár elemzése hihetetlen eredményre jutott. Borodi 1933-tól kezdve vizsgálta az ilyen típusú vizsgákra adott feladatokat és ezek mindegyikét, nehézségüktől függően, 1-től 10-ig pontozta. A feladatok 1933-ban voltak a legnehezebbek, 9,66-os pontszámmal, a legkönnyebbek pedig 2015-ben, amikor 4,16 pontosak lettek. Ebben a rangsorban 2016 az utolsóelőtti helyre került 4,27 ponttal.

Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy a feladatok nehézsége 2000 után jelentősen csökkent. Felmerül bennem a kérdés, hogy ha ebben az ütemben haladunk, akkor mi lesz a következő években, ha senki sem állítja meg ezt a hanyatlást?

Pavel Năstase miniszter legutóbbi nyilatkozatai alapján az a tendencia, hogy

a fenti grafikon oszlopai végül elérik a nulla szintet.

„Gondolkodunk rajta és pontosan eldöntjük, hogy a VIII. osztályban eltűnjön-e az Országos Felmérő”, mondta Pavel Năstase oktatási miniszter. Ezzel egy UNICEF-jelentésre reagált, mely a VIII. osztályos értékelés felfüggesztését és az iskolai folyamatok felülvizsgálatát javasolta. „Egyértelmű, hogy módosítanunk kell ezeknek a felméréseknek a megközelítési módját és csökkentenünk kell az országos vizsgáknak a diákok tanulására és fejlődésére gyakorolt kedvezőtlen hatását”, mondta még Năstase.

Végül próbálkozzanak meg a Katonai Középiskola 1933-as felvételi vizsgájának egyik feladatával. A teljes elemzést, valamint a szülők, nagyszülők és dédszülők feladatait ITT megtalálhatják.

Egy asszony almát vesz a gyermekeinek és számítása szerint, mindegyiknek 21 alma jutna. Útközben eszébe jut, hogy két gyermeke büntetésben van, ezért semmit sem kapnak és újraszámolva arra a következtetésre jut, hogy a többinek 28 alma jut.

Hány gyermeke volt és hány almát vásárolt?

Az alcímeket a szerkesztőség adta.