// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Lopott műtárgyakkal, elefántcsonttal és másfél kiló fűvel buktak le

// HIRDETÉS

A brassói alvilági élet műkedvelői közel félszáz 18–19. századi festményt rejtegettek.

46 festményt, négy darab elefántcsontot és 1,5 kilogramm kannabiszt foglalt le a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) egy brassói alvilági szervezet tagjainál. A banda vezérét, Alen Daniel Moisint Madridban fogták el és csütörtökön hozzák Romániába. A DIICOT közleménye szerint Moisin ellen 2016 szeptemberében kezdtek vizsgálódni, ugyanis nagy összegekre tett szert drogkereskedésből és több művészeti alkotás birtokába jutott, amelyeket feltételezhetően Spanyolországból loptak.

Alen Moisin a brassói alvilág egyik közismert vezetője és rendkívül agresszív viselkedése miatt lett híres. Prostituáltakat futtatott, lopások, informatikai bűncselekmények, zsarolás, uzsoráskodás és drogkereskedés írható a számlájára. Moisin jól felépített drogkereskedői hálózatot működtetett, több közeli ismerősét, rokonát is beszervezte. A rendőrség több alkalommal is tartott házkutatást a férfi lakhelyén, ahol pisztolyt, kannabiszt, hamis okiratokat is találtak.

2017. január 21-én a bűnbanda tagjainál 46 darab festményt foglaltak le. A 18–19. századi festményeket feltehetően az EU országaiból lopták, összértékük közel 50.000 euró. A rajtaütés során négy darab elefántcsontot is találtak, amelyek súlya összesen 53 kilogramm és mintegy 53.000 eurót érnek. A nyomozás során 1,5 kg kannabiszt is találtak és az is kiderült, hogy tavaly több mint 10 kilogramm kannabiszt csempészett be az ország területére Alen Moisin.

11 személy ellen indult bűnvádi eljárás, közülük három személyt előzetes letartóztatásba helyeztek, 8 személyt hatósági felügyelet alá helyeztek.

2017. február 10-én és 11-én Alen Moisin illegálisan lépte át Románia határát Magyarország irányába, ahol hamis okiratokat szerzett be magának. A spanyol hatóságok segítségével 2017. február 18-án elfogták, április 6-án a DIICOT ügyészei Spanyolországba utaztak, hogy ismertessék a Moisin ellen felhozott vádakat. Alen Moisint csütörtökön adják át a román hatóságoknak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS