Brüsszel összes mecsete a szélsőségesek kezében van

Ezt állítja a belga főváros polgármestere, aki szerint ezen a helyzeten változtatni kell.
Hirdetés

Az iszlám szélsőséges irányzatát követő szalafisták kezében vannak a brüsszeli mecsetek, amin változtatni kell, olyan imaházakra van szükség, amelyek a kormány ellenőrzése alatt állnak – jelentette ki Yvan Mayeur, a belga főváros polgármestere a De Morgen című napilapnak adott szerdai interjújában.

Elismerte, hogy a városban még mindig problémát jelent a radikális iszlamizmus, ugyanakkor tagadta, hogy Brüsszel lenne a „dzsihád fővárosa”, mint az a nemzetközi sajtóban elterjedt a pontosan egy évvel ezelőtt történt belgiumi és az azokat megelőző franciaországi terrortámadásokat követően.

„Belgiumban a dzsihadizmus Antwerpenben kezdődött, majd átterjedt Vilvoordéra, Molenbeekre és Brüsszel északi részére” – mondta Mayeur a belga újságnak.

Hozzátette azonban, hogy a terrorizmus olyan probléma, amely Európa egészét érinti. „Ne feledjék a párizsi, a nizzai és a berlini eseményeket. Ha ez egyedül Brüsszel problémája lenne, akkor már megoldottuk volna” – fogalmazott.

Hirdetés

A polgármester gyorsan hozzátette, hogy nem kizárólag a szélsőséges iszlamistáktól kell félni, hanem a radikalizmustól általánosságban. „A mai világban terjedőben vannak a szélsőségek. Az olyanok, mint Donald Trump, Marine Le Pen és Vlagyimir Putyin is szélsőségesek” – vélekedett.

Yvan Mayeur emellett elmondta, a kormány által bejelentett fokozott biztonsági intézkedések ellenére továbbra is létszámhiánnyal küzd a brüsszeli rendőrség.

A demokratikus berendezkedést elutasító, a saría jogrenden alapuló állam kiépítésére törekvő szalafizmus az iszlám szunnita ágának egy különösen szigorú irányzata, amely „a tiszta tanítást” hirdeti, a jámbor ősöket állítja példaképül a híveknek. Szülőföldje Szaúd-Arábia. A szalafisták jelentős része elutasítja az erőszakot, de például az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet sok vezetője azt állítja, hogy a szalafista tanokból nyert ihletet.
A tavaly márciusi brüsszeli terrortámadások után erősödött az a közvélekedés, hogy a radikalizálódás részben annak is a számlájára írható, hogy az 1960-as évek végétől kezdve jellemzően szaúdi hitszónokok irányították az iszlám hitéletet Belgiumban.

Hirdetés