Először nézhetünk Kossuth Lajos szemébe

A dagerrotípia Bostonban készült, 1852-ben.
Hirdetés

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek – mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolta meg az Értéktár Program keretében és helyezte el letétben a múzeumban. Mint a hétfői sajtótájékoztatón Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kiemelte, a felvétel 1852-ben Bostonban, Kossuth Lajos amerikai körútján készült, az ekkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként. A dagerrotípián egy szomorú és csalódott Kossuth látható – fogalmazott Gerhardt Ferenc.

Kossuth egyébként a felvételen ugyanabban a kormányzói attilában látható, amelyet Debrecenben is viselt.

Hirdetés

Varga Benedek kiemelte: a felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum, mivel az ezüstözött rézlemezre készült dagerrotípia fényre, hőre és a páratartalom változásra is rendkívül érzékeny. Most a látogatók március 15-től április 2-ig tekinthetik meg a tizenegyszer nyolc centiméteres dagerrotípiát, amely valószínűleg sztereofelvételként készült, vagyis egy térhatású kép egyik fele lehetett.

Lengyel Beatrix, a múzeum történésze hangsúlyozta: Kossuth Lajos 1851-1852-ben tett körutat az Egyesült Államokban, ahol 70 városban 500 beszédet mondott, hogy támogatást szerezzen a magyar függetlenségi törekvéseknek. A kiállított dagerrotípia a korabeli amerikai fotográfia neves képviselőinek számító Albert Sands Southworth és Josiah Johnson Hawes közös műhelyében készült.

A nemzeti ünnep alkalmából állítják ki a márciusi ifjak egyike, Oroszhegyi Józsa emlékpoharát is. A székely származású hadiorvos által a fogságban faragott műtárgy a család magánadományozása útján került a múzeumhoz.

Az Értéktár Program 2014-ben indult mintegy 30 milliárd forintos kerettel, amiből a különböző okok miatt külföldre került, vagy ott született, de a magyar kulturális örökség részét képező műtárgyakat vásárolják vissza és tárják a magyar közönség elé.
Hirdetés