A teljes egyetértés hiányában huszonhét tagország által támogatott zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójuk első, csütörtöki tárgyalási napjának végén, miután Beata Szydlo lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy nem fogja aláírni e nyilatkozatot, sőt az ülés egyetlen dokumentumát sem fogja elfogadni – tudatta Twitter-üzenetében Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője csütörtök éjjel.
A tanács honlapján is olvasható tájékoztatás szerint az Európai Tanács elnökének a huszonhét uniós tagállam támogatásával elfogadott zárónyilatkozata
konszenzus hiányában nem tekinthető az Európai Tanács, mint intézmény hivatalos dokumentumának.
A szövegben a 27 tagország vezetője a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a versenyképesség növelésének témakörében megállapította, hogy a 2008-as gazdasági világválságot követően hozott intézkedések meghozták gyümölcsüket. A gazdasági növekedés kilátásai valamennyi uniós tagországban biztatóak, ugyanakkor a munkanélküliségi mutatók továbbra is magasak.
A fennálló bizonytalanságok miatt folytatni kell a gazdaság korszerűsítését célzó strukturális reformokat, erősíteni kell az államháztartást és támogatni kell a befektetéseket.
Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság határozatát, amely szerint az élelmiszer-ellátási lánc jobb működése érdekében
magas szinten kíván foglalkozni az élelmiszerek kettős minőségének az unió belső piacán tapasztalt problémájával.
Kifejtették, hogy a kereskedelem továbbra is a növekedés egyik legerősebb motorja, amely több millió munkahely létrejöttéhez járul hozzá. Az Európai Tanács ezért is üdvözli az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) uniós parlamenti támogatását, és további aktív tárgyalásokat sürget a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel – olvasható a nyilatkozatban.
Az uniós tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban rögzített céloknak megfelelően Európa külső védelmét és biztonságát fenn kell tartani, meg kell erősíteni. A jelenlegi nemzetközi helyzetben Európának többet kell tennie polgárai biztonságának érdekében, és hozzá kell járulnia szomszédainak békéjéhez és stabilitásához a NATO-val együttműködésben.
Leszögezték, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja a tagországokat a belső biztonság szavatolásában és a terrorizmus elleni harcban.
A migrációt illetően az uniós tanács arra kérte a tagállamokat, hogy támogassák a líbiai hatóságokat, akárcsak Európa észak-afrikai és déli szomszédainak az illegális migráció visszaszorítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A tagországok vezetői leszögezték: az unió továbbra is éberen figyeli a migrációs útvonalakat oly módon, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban tudjon cselekedni.
A migráció belső dimenzióit illetően a szolidaritás fontosságára hívták fel a figyelmet, és arra szólították fel a tagállamokat, hogy
tegyenek többet a jövőbeni válságokat is kezelni képes közös migrációs politika megvalósulása érdekében.
A nyugat-balkáni országok törékeny politikai és biztonsági helyzetére vonatkozóan az uniós tagállami vezetők a jószomszédi kapcsolatok ápolására, a regionális együttműködési kezdeményezések fontosságára figyelmeztettek. Kiemelték, hogy az Európai Unió elkötelezetten támogatja a régió országainak EU-orientált reformfolyamatait.
Az európai ügyészség létrehozásával kapcsolatban a nyilatkozat támogatói megjegyezték: a jogi feltételek teljesültek, ezzel megnyílhat az út az uniós intézmény létrehozása előtt.
A zárónyilatkozat végén az uniós tagországok vezetői rögzítették, hogy a márciusi csúcstalálkozón megerősítették pozíciójában Donald Tusk korábbi európai tanácsi elnököt a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakra.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök nem támogatta szavazatával Donald Tusk megválasztását, a tanácskozás szünetében pedig úgy foglalt állást, hogy a csúcstalálkozó érdektelen zárónyilatkozat nélkül. Ha a lengyel bojkott ellenére megoldást találnak a zárónyilatkozat aláírására, az azt jelenti, hogy nincsenek szabályok – vélte. Ezt Lengyelország nem tudja elfogadni – tette hozzá a kormányfő.
A liberális konzervatív pártállású volt lengyel kormányfő 2014. december 1-jétől tölti be a testület elnöki tisztségét, amely posztot az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre.