// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Ilyenek az Arany János-emlékérmek

// HIRDETÉS

A Magyar Nemzeti Bank sem maradt ki a bicentenáriumi tisztelgésből.

Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére arany, ezüst és színesfém emlékérmet bocsátott forgalomba a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az érmeket pénteken Budapesten, a Sándor-palotában Áder János köztársasági elnök és Windisch László, az MNB alelnöke jelenlétében mutatták be.

Az arany emlékérme a világ legkisebb aranyérméje gyűjtői sorozatba illeszkedik, az ezüst pedig a magyar költőket bemutató tematikus sorozat része.

Az emlékérmeket Király Vilmos tervezte, mesterjegye a pénzek hátoldalán található. Mindhárom érméből 5000 darab készíthető.

Mutatjuk közelről:

Innentől pedig csak az olvassa, akit érdekelnek a numizmatikai részletek:

Az aranyérme előoldalán a középmezőben az aranymetszésre utaló motívum jelenik meg, amely tökéletes arányaival Arany kiérlelt, klasszikus költészetét kívánja szimbolizálni. A középpontból indulva enyhe hullámvonalban egy repülő malomkövet jelképezve Arany János néhány jelentős művének címe olvasható. Az alsó köriratban a Toldiból vett idézet, a „Repül a nehéz kő: ki tudja hol áll meg?” szerepel.

Az érme előoldalán található a Magyarország felirat, az 5000 forintos értékjelzés, a „Bp.” verdejel, valamint a 2017-es verési évszám.

A miniarany emlékérme hátlapján Arany János Barabás Miklós metszete alapján készült fiatalkori ábrázolása szerepel, a félköriratban az Arany János felirat olvasható, illetve a költő születési és halálozási dátuma (1817-1882).

Az ezüst- és színesfém érmék képe azonos, csak az értékjelezés tér el, előlapjukon a kötelező éremképi elemeken túl Stróbl Alajos Aranyt ábrázoló emlékművének talapzatán található Toldi Miklós-szobor jelenik meg, félköriratban a „Rémlik, mintha látnám termetes növését” Toldi-idézettel.

A hátlapján Arany János időskori, félalakos ábrázolása látható, mellette névaláírása, középen, két egymás alatti sorban születési és halálozási éve szerepel. A hátlapon olvasható az Arany ars poeticájára utaló, A walesi bárdokból vett „kobzán a dal magára vall” idézet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS