// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Minden magyar állampolgárságú birkózó indulhat a magyar országos bajnokságon

// HIRDETÉS

Tehát az erdélyiek, a partiumiak és a bánságiak is.

A Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöksége lehetővé tette minden magyar állampolgársággal rendelkező határon túli versenyző számára, hogy részt vegyen az országos bajnokságokon.

Németh Szilárd, az MBSZ elnöke a Szász Jenővel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetőjével tartott közös pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az elnökség múlt héten hozott határozatát hosszú egyeztető folyamat előzte meg. A magyar birkózás valamennyi fontos szereplője elmondta véleményét és javaslatát a kérdésben, s ennek eredményeként kijelenthető, hogy a sportág egésze százszázalékig a döntés mögött áll - tette hozzá.

Az MBSZ 2015-ben kötött stratégiai megállapodást az intézettel, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence egészére terjesszék ki a magyar birkózást. A felek már akkor célként fogalmazták meg a határon túliak versenyzési lehetőségét a magyar bajnokságokon, a mostani döntéssel pedig megvalósulhat az is, hogy megfelelő teljesítmény esetén akár a magyar válogatottba is behívhatják ezeket a sportolókat.

A szövetség az idén induló Kozma István Birkózó Akadémia tevékenységét is szeretné majd az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni, hogy a tehetséges magyar nemzetiségű birkózók a lakóhelyükön is megfelelő körülmények között dolgozhassanak.

Németh Szilárd jelezte, hogy a határon túli birkózók már a jövő hétvégi kötöttfogású országos bajnokságon szőnyegre léphetnek, az utánpótláskorú kötöttfogásúak pedig majd a szintén márciusi dorogi Fekete Gyémánt Kupán.

A magyar szövetség és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a további együttműködés részeként közösen szervez majd egy nagy női és szabadfogású versenyt ősszel, melynek a tervek szerint egy határon túli város lesz a helyszíne.   

Szász Jenő kiemelte, hogy a folyamat az intézettől indult, amit azért hozott létre a magyar kormány, hogy „jó kovásza legyen a nemzetegyesítés" ügyének. Hangsúlyozta, fontos állomás ez a mostani, mert azzal, hogy a birkózószövetség megnyitja a lehetőséget a határon túli sportolók számára az itthoni szereplésre, „tényleg eljutottunk oda, hogy összefüggő Kárpát-medencei rendszerekről tudjunk beszélni".
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS