// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Az utolsó előtti pillanatban nyújtották be Verespatak UNESCO-jelölését

// HIRDETÉS

Várhatóan 2018 júliusában döntenek arról, hogy felveszik-e Verespatakot a világörökség-listára.

A kulturális tárca élén töltött utolsó napján, Corina Şuteu miniszter végre intézkedett Verespatak világörökségi listára való felterjesztésének ügyében, amire már egy jó ideje vártak a ciántechnológiás aranybányászat ellenzői. Az iratcsomó benyújtására a leköszönt kormányfővel, Dacian Cioloşsal konzultálva, a külügyminisztérium támogatásával került sor. Şuteu reményét fejezte ki, hogy a mostani adminisztratív lépést utódja, Ioan Vulpescu is fontosnak tartja majd folytatni.

Korábban Cioloș azzal magyarázta az intézkedés késlekedését, hogy a verespataki aranybányászatban érdekelt kanadai Gabriel Resources nemzetközi pert indított Románia ellen Verespatak miatt. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a régi kormány már nem illetékes az ügyben, a felterjesztést az új kormánynak kellene kezdeményeznie.

Úgy tűnik elhallatszott Bukarestig a civilek – többek között verespataki Alburnus Maior Egyesület – heves tiltakozása, és célba ért a több mint tízezer aláírás is, amelyet egy petíciós oldalon gyűjtöttek.

Verespatak Unesco-jelölésének folyamatát még 2011-ben, a második Boc-kormány idején indították a civilek nyomására, akik abban bíztak, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.

A PSD számára soha nem volt prioritás a nemzeti kulturális örökség részét képező Verespatak védelme, így a szakértői kormányra hárult, hogy minél hamarabb tovább vigye a jelölést. A kulturális minisztérium idén februárban közölte, hogy a környezetvédelmi tárcával együtt levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.

Az előterjesztésben arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoznak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a településen.

A továbbiakban az UNESCO bizottsága február és augusztus között kiértékeli a dossziét, majd ősszel a helyszínt is megtekintik. Várhatóan 2018 júliusában döntenek arról, hogy felveszik-e Verespatakot a világörökség-listára. Ha igen, akkor nyolcra növekszik a világörökségi helyszínek száma Romániában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS