// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Az utolsó előtti pillanatban nyújtották be Verespatak UNESCO-jelölését

// HIRDETÉS

Várhatóan 2018 júliusában döntenek arról, hogy felveszik-e Verespatakot a világörökség-listára.

A kulturális tárca élén töltött utolsó napján, Corina Şuteu miniszter végre intézkedett Verespatak világörökségi listára való felterjesztésének ügyében, amire már egy jó ideje vártak a ciántechnológiás aranybányászat ellenzői. Az iratcsomó benyújtására a leköszönt kormányfővel, Dacian Cioloşsal konzultálva, a külügyminisztérium támogatásával került sor. Şuteu reményét fejezte ki, hogy a mostani adminisztratív lépést utódja, Ioan Vulpescu is fontosnak tartja majd folytatni.

Korábban Cioloș azzal magyarázta az intézkedés késlekedését, hogy a verespataki aranybányászatban érdekelt kanadai Gabriel Resources nemzetközi pert indított Románia ellen Verespatak miatt. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a régi kormány már nem illetékes az ügyben, a felterjesztést az új kormánynak kellene kezdeményeznie.

Úgy tűnik elhallatszott Bukarestig a civilek – többek között verespataki Alburnus Maior Egyesület – heves tiltakozása, és célba ért a több mint tízezer aláírás is, amelyet egy petíciós oldalon gyűjtöttek.

Verespatak Unesco-jelölésének folyamatát még 2011-ben, a második Boc-kormány idején indították a civilek nyomására, akik abban bíztak, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.

A PSD számára soha nem volt prioritás a nemzeti kulturális örökség részét képező Verespatak védelme, így a szakértői kormányra hárult, hogy minél hamarabb tovább vigye a jelölést. A kulturális minisztérium idén februárban közölte, hogy a környezetvédelmi tárcával együtt levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.

Az előterjesztésben arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoznak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a településen.

A továbbiakban az UNESCO bizottsága február és augusztus között kiértékeli a dossziét, majd ősszel a helyszínt is megtekintik. Várhatóan 2018 júliusában döntenek arról, hogy felveszik-e Verespatakot a világörökség-listára. Ha igen, akkor nyolcra növekszik a világörökségi helyszínek száma Romániában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS