// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Az utolsó előtti pillanatban nyújtották be Verespatak UNESCO-jelölését

// HIRDETÉS

Várhatóan 2018 júliusában döntenek arról, hogy felveszik-e Verespatakot a világörökség-listára.

A kulturális tárca élén töltött utolsó napján, Corina Şuteu miniszter végre intézkedett Verespatak világörökségi listára való felterjesztésének ügyében, amire már egy jó ideje vártak a ciántechnológiás aranybányászat ellenzői. Az iratcsomó benyújtására a leköszönt kormányfővel, Dacian Cioloşsal konzultálva, a külügyminisztérium támogatásával került sor. Şuteu reményét fejezte ki, hogy a mostani adminisztratív lépést utódja, Ioan Vulpescu is fontosnak tartja majd folytatni.

Korábban Cioloș azzal magyarázta az intézkedés késlekedését, hogy a verespataki aranybányászatban érdekelt kanadai Gabriel Resources nemzetközi pert indított Románia ellen Verespatak miatt. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a régi kormány már nem illetékes az ügyben, a felterjesztést az új kormánynak kellene kezdeményeznie.

Úgy tűnik elhallatszott Bukarestig a civilek – többek között verespataki Alburnus Maior Egyesület – heves tiltakozása, és célba ért a több mint tízezer aláírás is, amelyet egy petíciós oldalon gyűjtöttek.

Verespatak Unesco-jelölésének folyamatát még 2011-ben, a második Boc-kormány idején indították a civilek nyomására, akik abban bíztak, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.

A PSD számára soha nem volt prioritás a nemzeti kulturális örökség részét képező Verespatak védelme, így a szakértői kormányra hárult, hogy minél hamarabb tovább vigye a jelölést. A kulturális minisztérium idén februárban közölte, hogy a környezetvédelmi tárcával együtt levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.

Az előterjesztésben arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkoznak, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a településen.

A továbbiakban az UNESCO bizottsága február és augusztus között kiértékeli a dossziét, majd ősszel a helyszínt is megtekintik. Várhatóan 2018 júliusában döntenek arról, hogy felveszik-e Verespatakot a világörökség-listára. Ha igen, akkor nyolcra növekszik a világörökségi helyszínek száma Romániában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS