// 2026. október 9., péntek // Dénes

Megtalálták a római ostrom nyomait Jeruzsálemben

// HIRDETÉS

A harmadik védelmi vonal csak négy évig állt. Igaza volt Flaviusnak – derült ki kétezer évvel később.

Izraeli régészek megtalálták annak a 2000 évvel ezelőtti csatának a helyét, ahol a várost ostromló római katonák betörésükhöz lerombolták Jeruzsálem falait – jelentette be csütörtökön az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

 

Tavaly télen kerültek felszínre a csata nyomai a Bezalel művészeti akadémia új egyetemi negyedének építésénél, és a leletek igazolják a kortárs hadvezér és történész, Josephus Flavius korabeli leírásait. A lerombolt falrészlet a jelenlegi óváros falain kívül található, éppen ott, ahol Flavius szerint egy harmadik várfalat építettek a város védelmében, mert készültek az összecsapásra a rómaiakkal.

 

A régészek megtalálták egy torony maradványait is. A tornyot a római harcosok ostromgépei által kilőtt parittyakövek és kőlövedékek veszik körül. „Ez a város bevételére és a Szentély lerombolására tartó, Titus vezette római hadsereg intenzív bombázásának a lenyűgöző bizonyítéka” – hangoztatja a régészeti hatóság közleménye.

 

A szakemberek szerint a rómaiak azért bombázták a falakat, hogy támadják a városfalak védőit, és fedezéket nyújtsanak a római harcosoknak a faltörő kosok bevetéséhez, a város védelmi vonalának megtöréséhez. 

 

A város jelenleg orosz negyedként emlegetett nyugati, belvárosi részén találták meg az egykori harmadik fal maradványait, amelynek feladata Flavius Zsidó háború című műve szerint az volt, hogy egy, a régebbi falakon kívül, akkoriban újonnan épült lakónegyedet védjen. A huszadik században a tudósok sokszor vitatták ennek a Flaviusnál említett harmadik városfalnak a lehetséges helyét, de az új felfedezés nyomán ez a kérdés eldőlt.

 

Ezt a harmadik védelmi vonalat i. sz. 66 és 70 között építették, de nem sokkal elkészülte után, a város i. sz. 70-ben történt római bevételekor már le is rombolták.

 

Az ásatások eredményeit október végén ismertetik részletesen a Jeruzsálemi Héber Egyetemen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS