// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Megtalálták a római ostrom nyomait Jeruzsálemben

// HIRDETÉS

A harmadik védelmi vonal csak négy évig állt. Igaza volt Flaviusnak – derült ki kétezer évvel később.

Izraeli régészek megtalálták annak a 2000 évvel ezelőtti csatának a helyét, ahol a várost ostromló római katonák betörésükhöz lerombolták Jeruzsálem falait – jelentette be csütörtökön az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

 

Tavaly télen kerültek felszínre a csata nyomai a Bezalel művészeti akadémia új egyetemi negyedének építésénél, és a leletek igazolják a kortárs hadvezér és történész, Josephus Flavius korabeli leírásait. A lerombolt falrészlet a jelenlegi óváros falain kívül található, éppen ott, ahol Flavius szerint egy harmadik várfalat építettek a város védelmében, mert készültek az összecsapásra a rómaiakkal.

 

A régészek megtalálták egy torony maradványait is. A tornyot a római harcosok ostromgépei által kilőtt parittyakövek és kőlövedékek veszik körül. „Ez a város bevételére és a Szentély lerombolására tartó, Titus vezette római hadsereg intenzív bombázásának a lenyűgöző bizonyítéka” – hangoztatja a régészeti hatóság közleménye.

 

A szakemberek szerint a rómaiak azért bombázták a falakat, hogy támadják a városfalak védőit, és fedezéket nyújtsanak a római harcosoknak a faltörő kosok bevetéséhez, a város védelmi vonalának megtöréséhez. 

 

A város jelenleg orosz negyedként emlegetett nyugati, belvárosi részén találták meg az egykori harmadik fal maradványait, amelynek feladata Flavius Zsidó háború című műve szerint az volt, hogy egy, a régebbi falakon kívül, akkoriban újonnan épült lakónegyedet védjen. A huszadik században a tudósok sokszor vitatták ennek a Flaviusnál említett harmadik városfalnak a lehetséges helyét, de az új felfedezés nyomán ez a kérdés eldőlt.

 

Ezt a harmadik védelmi vonalat i. sz. 66 és 70 között építették, de nem sokkal elkészülte után, a város i. sz. 70-ben történt római bevételekor már le is rombolták.

 

Az ásatások eredményeit október végén ismertetik részletesen a Jeruzsálemi Héber Egyetemen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS