// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Éppen hatvan évvel ezelőtt látogatott Kolozsvárra Tamási Áron

// HIRDETÉS

A Szekuritáté által megfigyelt író-olvasó találkozón forrongó hangulat uralkodott.

Ez év októberében nemcsak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének, hanem Tamási Áron kolozsvári látogatásának 60. évfordulója is van. Ebből az alkalomból a Magyar Szabadság Évéhez csatlakozva a Szentegyház utca 4. szám alatt található 56-os rendezvényközpontban elevenítették fel a Kossuth-díjas népi író és az akkor még önállóan működő Bolyai Egyetem – a rendszerrel szembeni kritikáit egyre nyíltabban felvállaló – diáksága hatvan évvel ezelőtti találkozását. Két későbbi 56-os elítélt szempontja alapján ismerhettük meg a történéseket: Dávid Gyula segédtanárként, míg Nagy Benedek harmadéves történészhallgatóként vett részt az író-olvasó találkozón.

Tamási Áron 1944-ben emigrált Budapestre, és csak a Sztálin halálát követő enyhülés után, több mint tíz évvel később utazhatott haza, szülőföldjére. A közéletben vállalt szerepe miatt került tilalom alá, az erdélyi baloldal is ellenszenvvel viseltetett iránta. 1955-ben kapott útlevelet, ezt követően kétszer tért haza magánlátogatásra. Az 1956 októberi utazása egyben írói hazatérését is jelentette, hiszen

akkor kezdték el újra megjelentetni írásait az itteni lapok,

és tárgyalások folytak könyveinek román nyelvű kiadásáról is – elevenítette fel a látogatás kontextusát Dávid Gyula.

A vendéglátó Jordáky Lajos naplójából, de Tamási Áron memoárjából és a későbbi kihallgatási jegyzőkönyvekből is rekonstruálható az a pár nap, amit az író Kolozsváron töltött. 1956. október 15-én érkezett, harmadik feleségével, Adéllal, akit a diákság igen vonzónak talált. Első nap kolozsvári írókkal találkozott, majd két egyetemi hallgató, Láng Gusztáv és Miess G. (Ritoók) János meghívták a Bolyai Egyetemen szervezett irodalmi körbe. A meghívást másnap Bányai László rektor tette hivatalossá.

A Marianum dísztermében mintegy hétszáz diák vett részt a végül október 17-én létrejött találkozón, akik kérdések sokaságát szegezték az írónak. Az egyik kérdező Nagy Benedek volt, aki arról érdeklődött,

hogyan látja a Kossuth-díjas író az erdélyiek sorsát.

Az akkor harmadéves történészhallgatóval szemben később 11 vádpontot emelt a Szekuritáté, ezek közül az egyik az volt, hogy lázító kérdéseket tett fel ezen a bizonyos találkozón. Öt évre ítélték. Nagy Benedek szerint az akkor uralkodó hangulat egyértelművé tette, hogy a Bolyai Egyetem diákjai egy hullámhosszon voltak a pesti srácokkal, és ők is ugyanúgy részesei voltak annak a forradalomnak, amit Nagy Benedek „egy kis nép páratlan magasságba való emelkedésének” nevezett.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS