// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A magyar foci az égbe megy

// HIRDETÉS

Csak ahhoz egyszer meg kellett járni a poklokat. Muhi András Pires filmje megmutatja nekünk, hogy történt.

A 16. Filmtettfeszt kínálatában szerepel egy 75 perces dokumentumfilm. Na és, kérdezhetné akárki, azért menjek MOZIBA, hogy pont egy dokumentumfilmet nézzek?! Igen ám, de a

Magyar csapat – „… még 50 perc…”

nem akármiről szól.

Először is: a magyar labdarúgó válogatottról. Ami, ugye, már helyből nem közömbös, hiszen sokunkban benne élnek (jó, égnek is) az idei nyár elképesztően szép pillanatai az Európa bajnokságról.

Aztán ott van egy másik fontos dolog: a film rendezője, Muhi András Pires (aki maga is focizott) gyakorlatilag beépült a magyar válogatottba, mint egy plusz egyedik tag, és négy éven át (2012 és 2015 között) követte a csapatot, mint egy árnyék. Gondolhatják, hogy nem mindig a legnagyobb öröm képeit vette fel, hiszen az említett időszakban volt például egy nyolc–egyes vereség Hollandia válogatottjával szemben, hogy csak a legnagyobb borzalmat említsük.

Viszont amit a rendező-operatőr kamerája felvett, az egytől egyig hiteles és szerethető történet, függetlenül attól, hogy éppen örülnek a fiúk, vagy nem. Egy egyszerű focirajongó sose tehetné meg, hogy bekukkantson az öltözőbe, és megnézze, amint Dzsudzsák Balázs éppen kifakad, imígyen:

„Miért nem tudjuk arra az egy percre kirúgni a kurva anyjába a stadionból?”

(Nem áruljuk el, kire is gondolt a csapatkapitány, az ellenfél játékosára, a bíróra, a labdára, vagy valami másra… meg kell nézni.) És még mielőtt bárki sárga lapot mutatna a csúnya beszéd miatt, hangsúlyozzuk: Muhi András Pires filmjének éppen ez az aranyfedezete: hogy kendőzetlenül, nyers őszinteségében mutatja meg a magyar válogatottat, rossz és jó pillanataiban egyaránt.

Muhi András Pires rendező (jobbra) a film elkészítésének rejtelmeiről beszélt a Filmtettfeszten|Fotó: Radu Norbert/Filmtettfeszt

Igen, a filmet nézve kiderül, hogy ezek a játékosok, edzők, szövetségi kapitányok nem (csak) interjúalanyok, sportoló robotok, bukott angyalok, sztárok, hanem esendő emberek, mint bármelyikünk. Csak éppen hatalmas teher nehezedik a vállukra: hogy évtizedek óta nem volt magyar csapat a két legrangosabb labdarúgó világversenyen, hogy bezzeg az Aranycsapat, és folytathatnánk a sort. Ezt a keresztet néha nagyon nehéz cipelni. És ilyenkor válik igazán fontossá, hogy itt emberi sorsokról is szó van.

Az idei Eb-n nagyot teljesítő magyar csapat rögös útjának látlelete ez.

Ahol mindenki együtt szenvedett vagy együtt örült. Különösen szívszorongató az a pillanat, amikor az ominózus holland–magyar meccs után Egervári Sándor szövetségi kapitány elmondja holland kollégájának, hogy ez volt az utolsó meccse. A győztesek szövetségi kapitánya meg sajnálja, és látszik, hogy tényleg. Klasszikus győztes-vesztes szituáció ez. És ilyen minőségű és érzelmi töltetű jelenetekkel, sztorikkal van tele a film. És szerencsére a végén heppiend van, ugyanis a magyar csapat kijut az Eb-re.

A többit tudjuk.

A többi focitörténelem.

Ez a film viszont pontosan, testközelből, kiváló arányérzékkel és nagy szeretettel mondja el a „történelem előtti” küzdelmek történetét. Mindenkinek, azaz nem csak focirajongóknak ajánljuk. És aki nem csípte el a filmet a tegnapi nap folyamán, bátran kattintson

">ide.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS