Csak ahhoz egyszer meg kellett járni a poklokat. Muhi András Pires filmje megmutatja nekünk, hogy történt.
A 16. Filmtettfeszt kínálatában szerepel egy 75 perces dokumentumfilm. Na és, kérdezhetné akárki, azért menjek MOZIBA, hogy pont egy dokumentumfilmet nézzek?! Igen ám, de a
nem akármiről szól.
Először is: a magyar labdarúgó válogatottról. Ami, ugye, már helyből nem közömbös, hiszen sokunkban benne élnek (jó, égnek is) az idei nyár elképesztően szép pillanatai az Európa bajnokságról.
Aztán ott van egy másik fontos dolog: a film rendezője, Muhi András Pires (aki maga is focizott) gyakorlatilag beépült a magyar válogatottba, mint egy plusz egyedik tag, és négy éven át (2012 és 2015 között) követte a csapatot, mint egy árnyék. Gondolhatják, hogy nem mindig a legnagyobb öröm képeit vette fel, hiszen az említett időszakban volt például egy nyolc–egyes vereség Hollandia válogatottjával szemben, hogy csak a legnagyobb borzalmat említsük.
Viszont amit a rendező-operatőr kamerája felvett, az egytől egyig hiteles és szerethető történet, függetlenül attól, hogy éppen örülnek a fiúk, vagy nem. Egy egyszerű focirajongó sose tehetné meg, hogy bekukkantson az öltözőbe, és megnézze, amint Dzsudzsák Balázs éppen kifakad, imígyen:
(Nem áruljuk el, kire is gondolt a csapatkapitány, az ellenfél játékosára, a bíróra, a labdára, vagy valami másra… meg kell nézni.) És még mielőtt bárki sárga lapot mutatna a csúnya beszéd miatt, hangsúlyozzuk: Muhi András Pires filmjének éppen ez az aranyfedezete: hogy kendőzetlenül, nyers őszinteségében mutatja meg a magyar válogatottat, rossz és jó pillanataiban egyaránt.

Muhi András Pires rendező (jobbra) a film elkészítésének rejtelmeiről beszélt a Filmtettfeszten|Fotó: Radu Norbert/Filmtettfeszt
Igen, a filmet nézve kiderül, hogy ezek a játékosok, edzők, szövetségi kapitányok nem (csak) interjúalanyok, sportoló robotok, bukott angyalok, sztárok, hanem esendő emberek, mint bármelyikünk. Csak éppen hatalmas teher nehezedik a vállukra: hogy évtizedek óta nem volt magyar csapat a két legrangosabb labdarúgó világversenyen, hogy bezzeg az Aranycsapat, és folytathatnánk a sort. Ezt a keresztet néha nagyon nehéz cipelni. És ilyenkor válik igazán fontossá, hogy itt emberi sorsokról is szó van.
Ahol mindenki együtt szenvedett vagy együtt örült. Különösen szívszorongató az a pillanat, amikor az ominózus holland–magyar meccs után Egervári Sándor szövetségi kapitány elmondja holland kollégájának, hogy ez volt az utolsó meccse. A győztesek szövetségi kapitánya meg sajnálja, és látszik, hogy tényleg. Klasszikus győztes-vesztes szituáció ez. És ilyen minőségű és érzelmi töltetű jelenetekkel, sztorikkal van tele a film. És szerencsére a végén heppiend van, ugyanis a magyar csapat kijut az Eb-re.
A többit tudjuk.
Ez a film viszont pontosan, testközelből, kiváló arányérzékkel és nagy szeretettel mondja el a „történelem előtti” küzdelmek történetét. Mindenkinek, azaz nem csak focirajongóknak ajánljuk. És aki nem csípte el a filmet a tegnapi nap folyamán, bátran kattintson
">ide.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.